Tér és térbeliség (Társadalomföldrajzi problémák)

Győri Róbert

1999/2000 őszi félév

 

A szeminárium célja, hogy a magyar társadalomföldrajz fontos kérdéseit áttekintse, s néhány mérvadó földrajzi munkát megismertessen. Óráról-órára egy-egy tanulmány, könyvrészlet körüljárásával haladnánk végig (néha kronologikus rendben) olyan problémákon, amelyek évtizedek (évek) óta foglalkoztatják és vitára késztetik a földrajz művelőit. A szeminárium lezárásaként egy dolgozat születne, amely egyetlen kérdés részletesebb kimunkálását tűzi ki céljául. A dolgozat megírásánál nagy hangsúlyt kap a formai követelmények betartása (pl. a hivatkozás, irodalomjegyzék-készítés), illetve a tanulmány-készítés technikájának elsajátítása.

 

Az áttekintendő kérdések a következőek lennének:

1. A földrajztudomány. Mi a geográfia, mi vizsgálódásának alapvető kérdésfeltevése, milyen módszerei vannak?
   • HAJDÚ-MOHAROS József: Fehéroroszország, Ukrajna, Moldávia. (Egyetemi jegyzet) ELTE TTK, Bp. 1995. pp. 9-10.
   • MENDÖL Tibor: Táj és ember (Az emberföldrajz áttekintése) Magyar Szemle Társaság, Bp. 1932 pp. 3-6.
   • TELEKI Pál: A földrajzi gondolat története. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1996. pp. 17-21.
2. Természetföldrajz és/vagy társadalomföldrajz.A földrajztudomány egységes vagy a két elkülönülő részdiszciplinára tagozódik, amelyek egymástól függetlenek? Érvek és ellenérvek.
   • BELUSZKY Pál: Magánjelentés a (társadalom)földrajzról. In: BELUSZKY Pál: Vég kiárusítás I. (Társadalomföldrajzi tanulmányok 1959-1992). MTA RKK, Bp. 1992. pp. 7-21. (Első közlés: Tér és Társadalom 1989/1 pp. 49-64.)
3. Determinizmus és posszibilizmus. Adott társadalom fejlettségét a természeti adottságok határozzák-e meg, vagy pedig a társadalom fejlettsége teszi lehetővé a természeti kincsek kiaknázását? Probléma-e a probléma?
   • HAJDÚ Zoltán: Friedrich Ratzel hatása a magyar földrajztudományban. Tér és Társadalom 1998/3 pp. 93-104.
   • HAJDÚ Zoltán: A dinamikus gazdaságföldrajz elmélete. Tankönyvkiadó, Bp. 1984. pp. 32-40.
4. Emberföldrajz. Társadalom és természet vizsgálata összhangban. Előzmények és következmények: az emberföldrajz és modern társadalomföldrajz viszonya.
   • MENDÖL Tibor: Táj és ember (Az emberföldrajz áttekintése) Magyar Szemle Társaság, Bp. 1932 pp. 47-69.
5. "Kvantitatív forradalom". A földrajz matematizálásának kísérlete. Mire használhatóak a matematikai modellek?
   • EDDIE, M. Scott: Ami "köztudott", az igaz is? (Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Csokonai Kiadó, Debrecen 1996. pp. 9-28.
6. Regionális földrajz versus általános földrajz. A regionális földrajz kialakulása és megújulása. Új bor régi tömlőbe?
   • PROBÁLD Ferenc: A regionális földrajz helye a geográfiában. (Háttérvázlat.) In: NEMES NAGY József (szerk.): Földrajz, regionális tudomány. (Tudományelméleti tanulmányok.) ELTE TTK Regionális Földrajzi Tsz., Bp. 1995. pp. 35-62.
7. Regionális földrajz vagy regionális tudomány? Az interdiszciplinaritás a térbeliség vizsgálatában. Területi tervezés: sikerek és kétségek.
   • NEMES NAGY József: A regionális tudományról. In: NEMES NAGY József (szerk.): Földrajz, regionális tudomány. (Tudományelméleti tanulmányok.) ELTE TTK Regionális Földrajzi Tsz., Bp. 1995. pp. 63-74.
8. Marxista gazdaságföldrajz. "A gazdaság a társadalmi fejlődés mozdonya." Hogyan vizsgálható a tér ebből a szemszögből? Gazdaságföldrajz vagy társadalomföldrajz?
   • KRAJKÓ Gyula (főszerk.): Bács-Kiskun megye gazdasági földrajza. Kecskemét, 1984 pp. 231-262.
9. Tér és idő. A történeti földrajz. A térbeli rendszerek időbeli változásának vizsgálata. Mit mond nekünk mindez a máról?
   • BRAUDEL, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai Kiadó és Osiris Kiadó, Bp. 1996. (Első kötet.) pp. 1-7.
   • KOROMPAI Attila: Regionális stratégiák jövőkutatási megalapozása. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tsz. Bp. 1995. pp. 33-39.
10. Földrajz és társadalomtudományok. Közgazdaságtan, szociológia, néprajz, történelem. Mit mondanak ezek a tudományok a térről?
    • FARAGÓ Tamás: Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség. Történeti Statisztikai Tanulmányok 5. Bp. 1984. pp. 5-38.
    • KÓSA László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). (Harmadik, bővített kiadás.) Planétás Kiadó, Bp. 1998. pp. 30-36.
11. (Társadalomtudományi modellek. Rostow, Wallerstein, Gerschenkron. (Idő és érdeklődés esetén.))
    • GYÁNI Gábor - KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris Kiadó, Bp. 1998 pp. 15-22.

 

Átalakuló településhálózat Magyarországon

Győri Róbert

1999/2000 tavaszi félév

 

Az előadás- és szemináriumsorozat célja, hogy a magyar településhálózat sajátos problémáira fölhívja a hallgatók figyelmét, illetve a településföldrajz fogalmaiba, módszereibe bepillantást nyújtson. Nagy hangsúlyt kap a kérdések tárgyalása során az átalakulási csomópontok felderítése, kiemelt fontosságú a jelenlegi átalakulás bemutatása. A félév két részből áll, az első négy alkalommal dr. Beluszky Pál (D.Sc.), az MTA RKK tudományos tanácsadója előadásaiban kronologikus rendben tekinti végig a magyarországi településhálózat-fejlődés fontos állomásait, a félév második részében (a szemináriumokon) Győri Róbert doktorandusz vezetésével néhány kiemelt fontosságú problémát egy-egy tanulmány, könyvrészlet segítségével járnánk körül. A kurzus szemináriumi dolgozattal zárul, amely egyetlen kérdés részletes kimunkálását tűzné ki céljául, és amelynek elbírálásánál a tartalmi követelmények mellett nagy hangsúlyt kapna a formai követelmények betartása, a tanulmánykészítés technikájának elsajátítása is.

Előadások

1. A településhálózat formálódása a koraújkorban. (A török hódoltság időszakától a reformkorig.)
2. A polgári Magyarország településfejlődése. (A neoabszolutizmus korától a II. világháború végéig.)
3. A településhálózat átalakulása a szocializmus időszakában. (Az 1940-es évek végétől 1990-ig.)
4. A mai településfejlődés meghatározó tényezői.

Az előadásokra ajánlott olvasmány: BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. (Általános rész.) Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs 1999. Mivel a szemináriumokhoz az előadások anyaga szorosan kapcsolódik, az előadások látogatása kötelező.

Szemináriumok

1. A településföldrajz alapfogalmai. (Falu, város, tanya, településközti kapcsolatrendszer, térszerkezeti egységek.)
   • MENDÖL Tibor: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. pp. 11-49.
2. A városi funkció és a városi jogállás ellentmondásai Magyarországon. (A "tényleges városok" számának megállapítása, és ezek elkülönítése.
   • BELUSZKY Pál: A polgárosodás törékeny váza - városhálózatunk a századfordulón I. Tér és Társadalom 1990 3?4. pp. 13-53.
3. A tanyás mezőváros problémaköre. (Mendöl Tibor és Erdei Ferenc eltérő vélekedése a mezővárosról.)
   • TÍMÁR Lajos: A szociológia és geográfia pörlekedésének egy lezáratlan fejezete. Tér és Társadalom 1988 2. pp. 86-93.
   • MENDÖL Tibor: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. pp. 391-392.
4. A gyorsan fogyó népességű aprófalvak problémái. (A falvak területi elhelyezkedése, a probléma megjelenése, és elmélyülése.)
   • BELUSZKY Pál - SIKOS T. Tamás: Magyarország falutípusai. MTA FKI, Bp. 1982. pp. 53-80.
   • (BELUSZKY Pál: Krasznokvajda - egy alsófokú központ gondjai a Csereháton. In: BELUSZKY Pál: Vég kiárúsítás I. (Társdalomföldrajzi tanulmányok (1959-1992)). MTA RKK, Bp. 1992. pp. 128?159.; ill. Földrajzi Értesítő 1977 (XXVI.) 3-4. pp. 349-386.)
5. A tanyarendszer zsugorodása. (A tanyás területek ritkulása, összehúzódása, illetve újjáéledése lehetőségei)
   • BECSEI József: Az alföldi tanyarendszer történeti földrajza. (Vázlat.) In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. (Konferenciakötet.) Nyíregyháza, 1996. pp. 171-197.
6. A falvak mai perspektívái. (A falvak közti különbségek mai okai, az újjáéledő kelet-nyugat dimenzió.)
   • ENYEDI György: Regionális folyamatok Magyarországon (az átmenet időszakában). Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Bp. 1996. pp. 77-83.
7. Budapest és a városhálózat. (Dinamikus és depressziós városok. A földrajzi helyzet, vagy a hierarchiában elfoglalt pozíció-e a fontosabb.)
   • BELUSZKY Pál: A budapesti agglomeráció kialakulása. In: BARTA Györgyi - BELUSZKY Pál (szerk.): Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. MTA RKK, Bp. 1999. pp. 27-68.
   • NEMES NAGY József: Soprontól Nyíradonyig. Városok a piacgazdasági átmenetben. Comitatus 1995 8-9. pp. 15-23.