Vitakérdések a geográfiában

Győri Róbert

Eötvös Collegium

2014/2015 őszi félév

 

Mi a földrajz? Tudomány-e a földrajz? Egységes tudomány-e a földrajz? Van-e a földrajznak központi, kitüntetett alapkérdése, módszere; létezik-e valamilyen sajátos földrajzi szemlélet? Milyen gyakorlati hasznosítása van a földrajznak? Olyan kérdések ezek, amelyekkel minden földrajz szakos hallgató találkozik tanulmányai során, és amelyekkel minden geográfus kutató szembesül kutatásainak megtervezésekor és végrehajtásakor. Ez a szövegolvasó szeminárium ezekkel az alapkérdésekkel foglalkozik.

A kurzus egy angol nyelvű tankönyv tematikáját követi, minden egyes órán egy-egy kiemelt problémát jár körbe. A tankönyv sajátossága, hogy – ellentétben a legtöbb tudományelméleti kötettel, amelyek főként a társadalomföldrajz szemszögéből foglalkoznak az elméleti kérdésekkel – a természeti földrajzot és a társadalomföldrajzot egyforma súllyal kezeli. A kötet (CASTREE, Noel – ROGERS, Alisdair – SHERMAN, Douglas (eds.): Questioning geography (Fundamental debates).  Blackwell, Oxford, 2005.) a kérdéseket öt témakörbe csoportosítja, és anyagát 17 fejezetben tárgyalja. A hallgatóknak a szeminárium során minden alkalomra a tankönyv egy-egy fejezetét kell elolvasniuk (kb. 15 oldalas angol nyelvű szöveg), amelyet az órán részletesen megbeszélünk, a félév végén pedig egy kiválasztott témakörből kell megírniuk szemináriumi dolgozatukat. A 17 fejezet közül nem foglalkozunk mindegyikkel (kb. 11-12 órát lehet tervezni a félévben), hanem a 8, általam kiválasztott fejezet mellé a hallgatók döntése, érdeklődése alapján választunk ki még 3-4-et. A hallgatók számára a tankönyv elektronikusan hozzáférhető.

 

Az áttekintendő fő kérdések:

1. A földrajz „természete” – Egységes tudomány-e földrajz vagy két különálló diszciplína alkotja, amelyeknek nincs közük egymáshoz?
2. A földrajzi kutatás elméleti keretei (approaches) – (Természet)tudomány-e földrajz? Milyen tudomány a természeti földrajz és természettudománynak tekinthető-e a társadalomföldrajz?
3. Alapvető viták a földrajzban – A földrajz általános törvényeket keres, vagy egyedi jelenségekkel foglalkozik? A valóság leírására törekszik, vagy a reprezentációt kutatja? Van-e átfogó, minden jelenségre érvényes földrajzi elmélet?
4. A földrajz gyakorlata – Térképezés, modellezés, terepmunka, kvantifikálás és elméletalkotás.
5. A földrajz gyakorlati felhasználása – A földrajz szerepe a területi tervezésben. A földrajz szerepe az oktatásban.

Irodalom

CASTREE, Noel – ROGERS, Alisdair – SHERMAN, Douglas (eds.): Questioning geography (Fundamental debates).  Blackwell, Oxford, 2005.

 

Szemelvények geokémiai módszerek alkalmazási lehetőségeiből

Patkó Levente, Molnár Zsuzsa, Németh Alexandra, Liptai Nóra

2014/2015 őszi félév

 

A meghirdetett kurzus elsősorban a földtudomány alapszakos, geológus és geofizikus mesterszakos, továbbá természetföldrajzi érdeklődésű, földrajz alap és mesterszakos hallgatóknak ajánlott. Természetesen egyéb területről érkező hallgatók sincsenek kizárva a kurzus látogatásának lehetőségéből.

A több részterületet érintő óránk elsősorban a geokémia diszciplínája köré szerveződik. Annak is azon szemelvényeit emeltük ki, amelyek segítenek az államvizsgára való felkészülésben, hiszen a tantervben elérhető kurzusokon túlmenő, ugyanakkor fontos információkat szolgáltatnak. Ezen túlmenően tematikusan vizsgál kérdésköröket, amelyekkel az egyetemen széttagolva lehet találkozni. A fő célkitűzés, hogy a hallgató összefüggéseket tapasztaljon és képes legyen azok rendszerbe helyezésére.

Órák menete:

Az órákra a Lágymányosi Campus déli épületének megbeszélt termében, megbeszélt időpontban kerül sor heti egy alkalommal. Az órák időtartalma 90 perc. Az anyag leadását követően a vizsgaidőszakban szóbeli vizsgán lehet érdemjegyet szerezni.

Részletes tematika:

• 1) Granitoidok részletes tanulmányozása, kitérve az ásványos összetételükre, geokémiai jellemvonásaikra, típusaik ismertetésére, elterjedésük és a lemeztektonika összefüggéseire, genezisük magyarázatára különféle földtani környezetekben, a granitoidokhoz kötődő nyersanyagtelepek ismertetésére, és a hazai granitoid kőzetek jellemvonásaira. (2 óra)

• 2) A köpenyékben jelen lévő fluidumok hatásai a magmagenezisre szubdukciós zónákban, kitérve a köpenymetaszomatózis típusainak és mechanizmusának részletes ismertetésére. A kéregben jelenlévő fluidumok bemutatása. (2 óra)

• 3) Folyadékzárvány vizsgálatok és földtani alkalmazásaik (2 óra) A folyadékzárvány vizsgálatok alapkérdései: Mi a folyadékzárvány? Milyen körülmények között képződött? Milyen földtani információ nyerhető ki belőlük? Milyen kapcsolat van a képződmény folyadékzárványai és a földtani fejlődéstörténet között? A folyadékzárványok vizsgálatával ezekre a kérdésekre választ kaphatunk, vagy legalábbis közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.

  Óra tematikája:

  • Bevezetés, alapfogalmak, a módszer alkalmazásának feltételei

  • Fluidzárvány-petrográfia (zárványok osztályozása fázisösszetétel és genetika alapján, minták válogatása, előkészítése, mikroszkópos eljárások)

  • Vizsgálati módszerek áttekintése

  • Fluidzárvány mikrotermometria (fluidzárványok PTVX modellezése, fluidumok fázisdiagramjai, homogenizációs és krioszkópos jelenségek értelmezése)

  • Kéregfluidumok jellemzői különböző földtani folyamatok során a fluidzárvány vizsgálatok tükrében (szorosan kapcsolódva Patkó Levente óráihoz)

• 4) A Dinaridák metallogéniája a Wilson-ciklus tükrében (2 óra) A Dinaridák érctelepei az Alp-Himalájai orogén rendszer részei, melyek a Tethys-óceán kinyílásához és bezáródásához köthetők. A Dinaridák földtana részben az alpi Wilson-ciklushoz köthető, melynek hat fő szakasza volt. Mindegyik szakaszhoz kapcsolódnak olyan érctelepek, melyek az adott fázisra jellemzőek, példaértékűek és gazdasági jelentőségük felbecsülhetetlen.

  Óra tematikája:

  • Bevezetés, a Wilson-ciklus előtti és utáni ércképződés különbségeinek bemutatása

  • Dinaridák földtana (egyszerűsített)

  • A Dinaridák érctelepeinek bemutatása az alpi Wilson-ciklus tükrében

  • A Dinaridák egyik eltoldódott darabjának, a magyarországi Darnó-hegy érc indikációinak bemutatása

• 5) Geokémiai módszerek alkalmazása üledékes kőzetekben és fosszíliákban(2 óra)

  Bevezetés: stabil oxigén- és szénizotópok frakcionációja üledékekben és biogén vázakban. Milyen paleoklíma-kutatás szempontjából fontos információkat nyerhetünk cseppkövekből, tavi üledékekből vagy kagylóhéjakból? Lehet-e önmagukban értelmezni a mérési eredményeket egy profil mentén? (rövid magyarázat a különböző mikrofáciesek elkülönítésének fontosságáról, diagenetikus bélyegek felismeréséről, és az élőlények növekedési folyamatairól)

• 6) Részletek a Paratethys történetéből (1 óra)

  Bevezetés: a Paratethys ősföldrajzi fejlődése.

  Nagyobb léptékű klímaváltozások a neogénben, geokémiai módszerek alkalmazása megismerésükre.

  Esettanulmányok: az eocén monszun, miocén klímaoptimum és pliocén tengeráramlások a molluszkák szemszögéből.

• 7) Holocén klímaváltozások (1 óra)

  Bevezetés: a holocén rövid története és sztratigráfiai felosztása. Tavi üledékek mikroszedimentológiai és geokémiai vizsgálata (varvok és viharüledékek jelentősége a paleoklíma-kutatásban) A késő-holocén klímaingadozások megismerése barlangi üledékek vizsgálatán keresztül

 

Terepi kőzettani alapismeretek II.

Sági Tamás

2014/2015 őszi félév

 

A szeminárium célja főképp magmás és metamorf kőzetek terepi felismerésének, meghatározásának elsajátítása, ill. építőkőként használt kőzetek meghatározása. A terepi rész a Mecsekben zajlott 2014 októberében, a második rész az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékén. A hallgatók csoportban kaptak feladatokat mindkét részből.

A szeminárium során a hallgatókkal a következő kőzettípusokat, feltárásokat
kerestük fel a Mecsekben:

• A, Gránit (Mórágyi G. F.):

  • 1 Erdősmecske, kőfejtő

  • 2 Mórágy, kőfejtő

  • 3 Kismórágy, kőfejtők

  • 4 Bátaapáti (kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-lerakó)

• B, Lösz (Fiatal löszsorozat), Bagi Tefra:

  • 5 Mórágy

  • 6 Kökény

• C, Fonolit, alkáli bazalt stb. (Mecsekjánosi B. F.):

  • 7 Köves-tető

  • 8 Márévári-völgy

  • 9 Hosszúhetény

• D, Mészkő:

  • 10 Árpádtető (fenn-nőtt kvarcok)

  • 11 Kozári kőfejtő (rézérc indikáció, azurit és malachit)

Budapesten a Vegyész utcai kőfaragó telepről beszerzett közel ötvenféle kőzettípus beazonosítása történt meg.

 

Természettudományi kommunikáció

Farkas Márton Pál

2014/2015 tavaszi félév

A kurzus ajánlott minden olyan, elsősorban természetföldrajz, földtudományi érdeklődésű hallgatónak, aki jó, legalább középfokú írott angol nyelvtudását szaknyelvi irányban is továbbfejlesztené. A félév elején a hallgatók megismerkednek az alapvető matematikai, természettudományos és egyetemi terminológiával, ill. a szövegalkotáshoz szükséges fordításelmélettel és fordítási fogásokkal. A kurzus második felében olyan helyzetekkel foglalkozunk, amelyek a tudományos karrier-előmenetel közben gyakran előfordulnak, pl. (ösztöndíj) pályázatokhoz kapcsolódó önéletrajz, motivációs levél és munkaterv megfogalmazásával. Ezen kívül cikkek, jelentések és poszterek felépítését is áttekintjük. A tárgy sikeres elvégzésével a hallgató passzív és aktív (természettudományi) kommunikációs képességei fejlődnek, továbbá az önfejlesztéshez is tanácsot kap.

Kurzus formája

A 90 perces órák heti egy alkalommal kerülnek sorra, megbeszélt helyen és időpontban (lásd fent), gyakorlat formájában. A hallgató a félév végén a beadandók alapján kap érdemjegyet.

Kurzus rendje

1. Bevezetés. Általános természettudományi terminológia: egyetemhez, matematikához, fizikához köthető szakkifejezések.

2. Nyelv és gondolkodás. Fordításelmélet. Útmutatás a fordításhoz.

3. Fordítási gyakorlat (angol–magyar).

4. Fordítási gyakorlat (magyar–angol).

5. Scientists must write.

6. Pályázatok. Önéletrajz. Motivációs levél. Munkaterv.

7. Szövegalkotási gyakorlat.

8. Publikációk felépítése. Absztrakt. Bevezetés. Összefoglalás.

9. Absztraktírási és fordítási gyakorlat.

10. Poszter felépítése és készítésének alapelvei.

11. Kitekintés a szóbeli természettudományi kommunikációra.

Ajánlott irodalom:

• Robert Barrass (2002): Scientists must write. A guide to better writing for scientists, engineers and students. Routledge, London, pp. 204.

• Németh Erzsébet (2009): A személyes hatékonyság fejlesztése. Budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyve, Budapest, pp. 216.

• Mark A. Parsons and Ruth Duerr (2010): Data Citation and Peer Review. EOS, Transactions, American Geophysical Union (91), p. 297–298.

• Kendall Powell (2010): Publish like a pro. Nature (467), p. 873–875.

 

Physical Geomorphology

Erdős Zoltán

2014/2015 tavaszi félév

A kurzus – valamilyen értelemben az ELTE berkeiben hiánypótló jelleggel – a felszíni formák kialakulásának fizikai mechanizmusait járta körbe, ahol lehet, az elérhető matematikai és fizikai modelleket szem előtt tartva. A kurzus tematikájában jelentős mértékben támaszkodott Anderson és Anderson 2010-ben, a témában angol nyelven megjelent tankönyvére, oly módon, hogy a földtudományi alapszakos hallgatók számára egyéb kötelező kurzusokon lefedett témaköröket (például Whole Earth morphology, Large-scale topography) átugrotta és elsősorban azokra a területekre koncentrált, amelyeket a szak curriculuma nem bont ki teljes mélységében.

Tankönyv:

ANDERSON, Robert S. – ANDERSON, Suzanne P.: Geomorphology – The mechanics and Chemistry of Landscapes. Cambridge University Press, UK, 2010.

A könyvből lefedett témakörök:

1. Introduction to the study of surface processes (1. fejezet)

2. Dating methods, and establishing timing in the landscapes (6. fejezet)

3. Weathering (7. fejezet)

4. Glaciers and glacial geology (8. fejezet)

5. Hillslopes (10. fejezet)

6. Water in the landscape (11. fejezet)

7. Rivers (12. fejezet)

8. Bedrock channels (13. fejezet)

9. Sediment transport mechanics (14. fejezet)

10. Coastal geomorphology (16. fejezet)

11. Whole landscapes (18. fejezet)

 

A tudás földrajzai

Gyimesi Zoltán, Gyuris Ferenc

2014/2015 tavaszi félév

 

Az utóbbi két évtizedben a földrajztudomány egyre inkább közeledett a tudománytörténeti és tudományszociológiai kutatásokkal foglalkozó tudománytanulmányok közösségéhez. A tudományos tudás szociológusai és antropológusai tulajdonképpen már az 1970-es években tanulmányozták a tudományos gyakorlatok különböző helyszíneit, kiemelten a laboratóriumot. Az 1990-es évektől azonban a geográfusok hatására egyre jobban elterjedtek a tudomány értelmezésének földrajzi szempontjai, így egyesek már egyértelműen a tudománytörténet „térbeli fordulatáról” beszélnek. A tudományos univerzalitás mítoszával szemben ugyanis a tudomány működésének nem egyszerűen kerete, hanem létfeltétele a hely, a tér és a mobilitás, hiszen a tudás kommunikáció révén terjed. A tudás térbeli áramlása során eltérő kontextusok és helyi interpretációk révén formálódik, így a különböző eszmék, ismeretek, gondolatok és technikák térbeli útjuk során más-más arcokat öltenek, más kapcsolatokat képeznek, vagy éppen egészen másfajta tudássá alakulnak át. Földrajzi szemszögből nemcsak az fontos kérdés, hogy hol és milyen társadalmi feltételek mellett termelődnek az adott tudásformák, hanem az is, hogy milyen térképzetekkel és téralkotási módokkal rendelkeznek, illetve hogy milyen eltérő léptékű feltételek mellett (pl. állami tudományok, regionális tudáshagyományok) milyen léptékekre vonatkoznak (pl. globális érvényű elméletek). Mivel tudás és hatalom szervesen összekapcsolódnak, az egyes tudásterjedési mintákat elsősorban a hegemón tudástermelő határozza meg, így nagyobb léptékben beszélhetünk történetileg változó centrum-periféria viszonyokról is. Ezeknek a kérdéseknek az értelmezése érdekében a kurzuson részben kronológiai sorrendben haladunk végig az ún. „modern európai tudomány” kialakulásának történeti-földrajzi feltételeitől a második világháború és a hidegháború időszakán át a mai tudástermelési
viszonyokig. A tudástermelést vizsgáló földrajzi irányzatok megismerése mellett nemcsak a tudományos tudás, hanem a technológiák, a szakpolitikák, a gyakorlatok, és a tágabb társadalmi értelemben vett tudások összefonódó szerepével is foglalkozunk.

A kurzus célja:

A kurzus célja, hogy hallgatói megismerkedjenek a tudományos tudás földrajzi értelmezéseinek különböző módjaival, illetve az ezekhez kapcsolódó tudományos irányzatokkal és releváns szakirodalmakkal. Az óra olvasószemináriumnak minősül, így a teljesítéshez intenzív olvasás, és a – nagy részben angol nyelvű – szakirodalom szóban és írásban történő feldolgozása szükséges (lásd követelmények). A kurzus gyakorlati célja a közös munka során az alábbi kérdésekre keresni válaszokat:

• Mely történetileg és földrajzilag változó kulturális kontextusokban, és mely társadalmi csoportokhoz és szimbolikus vagy materiális érdekviszonyokhoz kapcsolódott az adott tudásforma?

• Milyen változó helyeken termelték az adott tudást, és milyen kitüntetett megismerési helyszínekhez és térbeli gyakorlatokhoz kötődtek az egyes tudásformák?

• Milyen léptéken (pl. helyi, regionális, nemzeti, globális) alapult az adott tudás, és milyen meghatározott léptékekre vonatkozott?

• Honnan hova, hogyan és milyen pályákon vagy hálózatokon keresztül áramlott az adott tudás, illetve mely tényezők befolyásolták vagy tették lehetővé a mozgását, lassították vagy gyorsították a terjedését?

• Az adott tudás térbeli mozgása során hogyan, milyen eltérő technikai, társadalmi és politikai célok és gyakorlatok szerint adaptálódott különböző helyeken és kontextusokban?

A kurzus tematikája:

• 1. hét Regisztrációs hét

• 2. hét (febr. 9.) Óramegbeszélés (műhelygyűlés)

• 3. hét (febr. 16.) A tudománytörténet-írás hagyományos elbeszéléseinek kritikái

• 4. hét (febr. 23.) A „térbeli fordulat” a tudománytörténet-írásban

• 5. hét (márc. 2.) Gyarmati és birodalmi tudásföldrajzok I.: Az európai hegemónia  kibontakozása

• 6. hét (márc. 9.) A történelemírás és -oktatás problémái: tanulságok a tudománytörténet számára

• 7. hét (márc. 16.) Gyarmati és birodalmi tudásföldrajzok II.: Expedíciók és társaságok

• 8. hét (márc. 23.) Az eurocentrikus narratívák jelentősége a tudástermelésben

• 9. hét (márc. 30.) A 20. század hegemóniaváltásai a tudástermelésben: az amerikai „centrum” kialakulása

• 10. hét (ápr. 6.) Tavaszi szünet

• 11. hét (ápr. 13.) Hidegháborús tudásföldrajzok

• 12. hét (ápr. 20.) Kelet-(Közép-)Európa konstruálása és a posztszocialista tudásföldrajzok

• 13. hét (ápr. 27.) A kreatív és az egyetemi tudástermelés földrajzi jellemzői

• 14. hét (máj. 4.) A tudás gazdaságföldrajza

• 15. hét (máj. 11.) A szakpolitikai tudás földrajzi mobilitása