Geográfia: egy szintézis alapelemei
Teleki Pál és Fodor Ferenc földrajzi munkássága

Győri Róbert

Eötvös Collegium

2013/2014 őszi félév

 

Ez a kurzus a hagyományos szövegolvasó szemináriumok sorába illeszkedik. Elsődleges célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek Teleki Pál és Fodor Ferenc életművével, és képet kapjanak a két világháború közti földrajzról. Nem véletlen, hogy a két geográfus életpályájával nem csak a tudománytörténet, hanem a köztörténet is foglalkozik: Magyarországon a földrajz és a politika kapcsolata talán soha nem volt olyan erős, mint a Trianont követő évtizedekben. A szeminárium arra is törekszik, hogy ezt a sokoldalú kapcsolatot bemutassa. Mindkét geográfus kötődik az Eötvös Collegiumhoz, Teleki a Collegium kurátora, Fodor pedig a földrajzi műhely vezetője volt a két világháború között, ezért egy óra erejéig az Eötvös collegiumi földrajzi képzésnek is időt szentelünk.  

A szeminárium a két geográfus szövegeinek tanulmányozásából építkezik, de nem hagyja figyelmen kívül a recepciótörténet feltárását sem. Óráról-órára egy-egy tanulmány, monográfia, vagy Teleki, illetve Fodor munkásságát bemutató értékelés körüljárásával bővülnének az ismeretek; majd a szeminárium lezárásaként egy dolgozat születne, amely egyetlen kérdés részletesebb kimunkálását tűzi ki céljául. (Az egyes alkalmakra kijelölt olvasmánylistából mindenkinek egy-két tanulmányt kell feldolgoznia.) A dolgozat megírásánál nagy hangsúlyt kap a formai követelmények betartása (pl. a hivatkozás, irodalomjegyzék-készítés), illetve a tanulmány-készítés technikájának elsajátítása.

 

Az áttekintendő kérdések a következők lesznek:

1. A magyar geográfia a XX. század első felében. A földrajztudomány a revízió szolgálatában. Teleki Pál, a politikus.

• ABLONCZY Balázs: Teleki Pál. Osiris Kiadó, Bp. 2005.

• ABLONCZY Balázs: Utószó. TELEKI Pál: Válogatott politikai írások és beszédek. Osiris Kiadó, Bp. 2000. – A kötet politikai írásai is ajánlottak!

• HAJDÚ Zoltán: Gróf Teleki Pál földrajztudományi munkássága. Kaposvár, Munkácsy Mihály Gimnázium. 1996. pp. 1–24.

• KRASZNAI Zoltán: Földrajztudomány, oktatás és propaganda. (A nemzeti terület reprezentációja a két világháború közti Magyarországon.) IDResearch Kft / Publikon Kiadó, Pécs 2012. pp. 66–138.

• ZEIDLER Miklós: Mozgástér a kényszerpályán. A magyar külpolitika „választásai” a két világháború között. In: ROMSICS Ignác: Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Osiris Kiadó, Bp. pp. 162–206.   

2. Teleki Pál és magyar emberföldrajz kialakulása. A századforduló elméleti vitái és az emberföldrajz aranykora. Kísérlet a földrajzi dualizmus feloldására.

• TELEKI Pál: A gazdasági földrajz célja és jelentősége. Kertész József Könyvnyomdája, Bp. 1912. pp. 19–28.

• TELEKI Pál: A földrajzi gondolat története. (Második kiadás.) Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1996. (Első kiadás: 1917. Javallott ezt forgatni.)

• TELEKI Pál: Táj és faj. Turán 5. 1. pp. 17–30. vagy In: TELEKI Pál: Válogatott politikai írások és beszédek. Osiris Kiadó, Bp. 2000. pp.   14–26.

3. Teleki Pál, a gazdaságföldrajzos.

• TELEKI Pál: Amerika gazdasági földrajza. Bp. 1922.

• TELEKI Pál: Statisztika és térkép a gazdasági földrajzban. Földrajzi Közlemények 1922. 1–5. pp. 74–91.

4. Teleki Pál és a politikai földrajz. Teleki politikai földrajzi iskolája: Kádár László, Rónai András.

• TELEKI Pál: Időszerű nemzetközi politika kérdések a politikai földrajz megvilágításában. In: ASZTALOS Miklós (szerk.) Jancsó Benedek emlékkönyv. Bp. 1931. pp. 183–202. vagy In: TELEKI Pál: Válogatott politikai írások és beszédek. Osiris Kiadó, Bp. 2000. pp. 224–248.

• TELEKI Pál: Hagyományos, önkéntes és kényszerkisebbségek. In: TELEKI Pál: Válogatott politikai írások és beszédek. Osiris Kiadó, Bp. 2000. pp. 267–272.

• R.: RÓNAI András: Egy harmonikus államterület statisztikai képe. Földrajzi Közlemények 1936. pp. 9–28.

5. A nagy szintézis.

• TELEKI Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai I-II. Centrum Kiadóvállalat Rt., Bp. 1936. (Mindenképpen a Táj [I. pp. 289–301.], illetve a Városiasodás [II. pp. 590–652.] fejezet. Ez előbbi fejezet rövidítve megjelent még: Földrajzi Közlemények 2001. 1–2. pp. 45–50.)

6. A geográfus Teleki Pál recepciója. Teleki értékelése a 1945 előtt, a szocializmus korában, és a rendszerváltás után.

• Földrajzi Közlemények 1939. 4. (Gróf Teleki Pál ünnepi füzet.)

• Földrajzi Közlemények 2001. 1–2. (Teleki Pál emlékezete.)

• ABELLA Miklós: Vita Teleki Pál gazdaságföldrajzi munkásságáról. Földrajzi Értesítő 1956. 4. pp. 456–462.

• FODOR Ferenc: Teleki Pál. Egy „bujdosó könyv.” Mike és Társa Antikvárium, Bp. 2001. (javallott részlet: Teleki Pál, a tudós. Megjelent: Földrajzi Közlemények 2001. 1–2. pp. 21–43.

• GYŐRI Róbert: A magyar gazdaságföldrajz a két világháború között. In: NEMES NAGY József (szerk.): Geográfia az ezredfordulón. Regionális tudományi tanulmányok. 6. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, Bp. 2001. pp. 61–83.

• HAJDÚ Zoltán: Geográfus politikus, avagy politikus geográfus? A tudomány és a politika kölcsönhatás Teleki Pál életművében. Földrajzi Közlemények 1992. 1–2. pp. 1–10.

• HAJDÚ Zoltán: Gróf Teleki Pál földrajztudományi munkássága. Kaposvár, Munkácsy Mihály Gimnázium. 1996.

• HAJDÚ Zoltán: Teleki Pál tájelméleti munkássága. Földrajzi Közlemények 2001. 1–2. pp. 51–64.

• HAJDÚ Zoltán: Örökség, útkeresés, megújulás. (A magyar politikai földrajz a XX. században.) In: PAPP Norbert – TÓTH József (szerk.): Változó világ, átalakuló politikai földrajz. (Konferenciakötet.) JPTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs 1999. pp. 61–65.

• KOCH Ferenc: Teleki Pál gazdaságföldrajzi munkásságának bírálata. MTA Társ.-Tört. Tud. O. Közl. VIII/1. 1956. pp. 89–122. (Különlenyomatban is, hozzászólásokkal együtt!)

• KUBASSEK János: Teleki Pál, a magyar politikai földrajz atyja. Magyar Tudomány 2011. 8. http://www.matud.iif.hu/2011/08/12.htm

• RÓNAI András – KŐRÖSI Mária: In memoriam Teleki Pál. Földrajzi Közlemények 1989. 4. pp. 313–327.

7. Fodor gazdaságföldrajzi munkássága.

• FODOR Ferenc: A statisztikai értékelés a gazdasági földrajzban. Földrajzi Közlemények 1925. pp. 202–210.

• FODOR Ferenc: Bevezetés a gazdasági földrajzba. Szent István Társulat, Bp. 1933.

• FODOR Ferenc: Magyarország gazdasági földrajza. Bp. 1924.

• FODOR Ferenc: Válasz Schwalm Amádé bírálatára. Földrajzi Közlemények 1934. pp. 99–106.

• SCHWALM Amádé: Fodor Ferenc: Bevezetés a gazdasági földrajzba (Ismertetés). Földrajzi Közlemények 1934. pp. 83–99.

8. Fodor Ferenc település-földrajzi munkássága.

• FODOR Ferenc: Egy palócfalu életrajza (Nagyvisnyó). Gazdaság-földrajzi Gyűjtemény II. Athenaeum, Bp. 1930.

• FODOR Ferenc: Az elnemsodort falu. Athenaeum, Bp. 1942.

       9-10. A nagy szintézisek I-II.    

• FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Szent István Társulat, Bp. 1942.

• FODOR Ferenc: A magyar földrajztudomány története. (Kézirat.) MTA Kézirattár, Bp. 1951. Kiadta: MTA FKI, Bp. 2006 (szerk.: DÖVÉNYI Zoltán) (Javasolt szövegrész: pp. 119–285.)

• FODOR Ferenc: Szatmár földje és népe. (Kézirat.) MTA Kézirattár, Bp. 1954.

• FODOR Ferenc: A magyar lét földrajza. (Kézirat.) MTA Kézirattár, Bp. 1948.

• FODOR Ferenc: Teleki Pál. (Kézirat.) Kiadta: Mike és Társa Antikvárium, Bp. 2001.

11. Fodor Ferenc recepciója.

• FODOR Ferencné FENCZIK Vira: Fodor Ferenc geográfus életének főbb eredményei és állomásai. (Kézirat.) MTA Kézirattár, Bp. 1963.

• GYŐRI Róbert: A magyar gazdaságföldrajz a két világháború között. In: NEMES NAGY József (szerk.): Geográfia az ezredfordulón. Regionális tudományi tanulmányok. 6. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, Bp. 2001. pp. 61–83.

• HAJDÚ Zoltán: Fodor Ferenc a geográfus. In: FODOR Ferenc: A magyar földrajztudomány története. MTA FKI, Bp. 2006 (szerk.: DÖVÉNYI Zoltán) pp. XI–XLII.

• PROBÁLD Ferenc: Egy elfeledett geográfus lappangó műve: A magyar lét földrajza. Földrajzi Közlemények (136.) 2012. 4. pp. 453–458.

• Jobbitt, Steven (2009): Remembering Szatmár, Remembering Himself: The Geography of Memory and Identity in Ferenc Fodor’s ‘Szatmár földje, Szatmár népe, Szatmár élete’ Hungarian Studies Review, Vol. 36, nos. 1-2. pp. 15-38. (A tanulmány átdolgozott, magyar nyelvű változata megjelenés alatt van a Földrajzi Közleményekben.)

• Jobbitt, Steven (2011): Memory and Modernity in Fodor’s Geographical Work on Hungary. In: Steven, Tötösy de Zepetnek - Louise O. Vasváry (eds): Comparative Hungarian Cultural Studies. Purdue University Press, West Lafayette, pp. 59-71.

• TILKOVSZKY Lóránt: Fodor Ferenc és Teleki Pál. A „bujdosó könyv” történetéhez. FODOR Ferenc: Teleki Pál. Egy „bujdosó könyv.” Mike és Társa Antikvárium, Bp. 2001. pp. 503–553.

12. Teleki és Fodor, a nemzet szolgálatában. Eötvös Collegium, cserkészet, honismeret, tudományos ismeretterjesztés

• ABLONCZY Balázs: Teleki Pál. Osiris Kiadó, Bp. 2005.

• ABLONCZY Balázs: Teleki Pál az első bécsi döntés időszakában. In: SIMON Attila (szerk.): Visszacsatolás vagy megszállás. (Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez.) Nógrád Megyei Levéltár, Balassagyarmat, 2010. pp. 42–49.

• FODOR Ferenc: Magyar föld – magyar élet. A Szent István Társulat Kiadása, Bp. 1937.

• FODOR Ferenc: A falukutató mozgalom kritikája. Magyar Szemle 1937. május pp. 23–33.

• Jobbitt, Steven: Playing the Part: Hungarian Boy Scouts and the Performance of Trauma in Interwar Hungary. AHEA: E-Journal of the American Hungarian Educator’s Association, 4. 2011 .www.ahea.net/e-journal

• TELEKI Pál: Erdélyről és a második bécsi döntésről. In: TELEKI Pál: Válogatott politikai írások és beszédek. Osiris Kiadó, Bp. 2000. pp. 415–436.

 

Környezeti veszélyforrások Magyarországon

Udvardi Beatrix

2013/2014 őszi félév

 

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a környezeti veszélyforrások témakörébe tartozó alapvető fogalmakat, osztályozási rendszereket és a hazánkat érintő könyezeti veszélyforrásokat, egy-egy hazai esettanulmányt is bemutatva.

A kurzus során a hallgatók bepillantást nyernek az aktuális tudományos kutatások eredményeibe a Magyarországon előforduló környezeti veszélyforrások témakörében, azon belül is elsősorban a társadalmi eredetű, talaj-víz-levegő rendszert érintő problémák tárgyalásával.

A kurzus látogatása kötelező. A hiányzásokra az érvényben lévő HKR. vonatkozó részei érvényesek. A kurzus teljesítésének feltétele az aktív órai részvétel és a kiadott írásbeli feladat hiánytalan elvégzése, amelynek során a hallgatók egy önállóan válaszott, konkrét hazai környezeti veszélyforrást dolgoznak fel a témában született aktuális cikkek eredményeinek összevetésével, amelynek tartalmi és formai követlményei a nemzetközi folyóiratokban megszokott rendszert követi.

Tematika:

• 1. óra: Alapfogalmak, környezeti veszélyforrások csoportosítása, környezeti problémák értékelése

• 2. óra: Szűkebb, földtani veszélyforrások csoportosítása, típusai és magyarországi előfordulásuk

• 3. óra: Földcsuszamlások, esettanulmány: Duna menti magaspartok

• 4-5. óra: Vörösiszap-tározók, esettanulmány: Almásfüzitői-tározó

• 6. óra: Arzén-problémakör, esettanulmány: arzén a dél-alföldi, felszín alatti vízáramlási rendszerekben

• 7. óra: Radon a környezetünkben (vendégelőadó: Freiler Ágnes – ELTE TTK, Fizikai Intézet)

• 8. óra: Xenobiotikumok a vízi környezetben (vendégelőadó: Dr. Záray Gyula – ELTE TTK, Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpont)

• 9. óra: Hulladékégetés

Budapesti városrészek összehasonlító elemzése

(lh2n9719)

Tolnai Gábor, Gyimesi Zoltán

ELTE Eötvös József Collegium, Mendöl Tibor Műhely

2013/2014 tavaszi félév

A kurzus leírása

A kurzus célja,hogy a hallgatók elmélyedjenek fővárosunk fejlődésének történetében és ezáltal jobban megértsék a mai városföldrajzi összefüggéseket is. Az első órák keretében a hallgatók megismerkednek Budapest várostörténetével, és a város egészére vonatkozó ismeretanyagot sajátítanak el. A hallgatók ezután ebbe a kontextusba helyezve végzik el az egy választott városrész vizsgálatát (témaötleteket is megadunk).

Az egyszerű adatgyűjtésen és leíró jellegű feldolgozáson túlmenően az összehasonlító munka is elvárt, hiszen az összefüggések felismerése a komplex szemléletmód alkalmazását erősítheti. A hallgatók által végzendő önálló kutatómunkának célja az is, hogy felkeressék a megfelelő forrástárakat (FSZEK Budapest Gyűjtemény, kerületi helytörténeti gyűjtemények stb.), megismerkedjenek az ottani anyagokkal és gyakorlatot szerezzenek ezen források későbbi kutatásokba való beépítésében.

A hallgatók gyakorlati munkáját ezen túl egyrészt egy elméleti bevezetővel (3 alkalom) és meghívott városkutatók előadásaival és a velük folytatott beszélgetésekkel igyekszünk felkészíteni (4 alkalom). Az elméleti bevezető elsősorban a 2013 végén megjelent Kritikai városkutatás* szöveggyűjtemény alapján, nemzetközi és globális léptékű kitekintéssel és olvasószeminárium keretében lesz megtartva. Meghívott előadóink a városkutatással foglalkozó fiatal kutatók, aktivisták, szakemberek lesznek, akik különböző módokon kapcsolódnak a fővárosi élethez, a főváros ügyeihez. Amennyiben nyílik rá lehetőség, egy szakmai idegenvezetéssel lebonyolított terepgyakorlatot is betervezünk az óra idejére (látogatása nem kötelező, de erősen javasolt).

 

*Jelinek Csaba – Bodnár Judit – Czirfusz Márton – Gyimesi Zoltán (szerk.)(2013): Kritikai városkutatás. L’Harmattan, Budapest.

A kötet ingyenesen letölthető ezen a linken.

 

A kurzus tematikája

Tolnai Gábor (ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, PhD hallgató): Történeti áttekintés a városegyesítésig

Tolnai Gábor: Budapest fejlődése a városegyesítéstől a második világháborúig

Tolnai Gábor: Budapest a szocializmus évtizedeiben

Tolnai Gábor: 

Budapest a rendszerváltás után

Kutatási helyszínek meglátogatása (Budapest gyűjtemény)

Gyimesi Zoltán (ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, PhD hallgató):Városkutatási irányzatok, kritikai városkutatás

Gyimesi Zoltán: A város neoliberális diskurzusai és gyakorlatai (kreatív, biztonságos, fenntartható város)

Jelinek Csaba (CEU Dept. of Sociology and Social Anthropology, PhD hallgató): Városrehabilitáció alulnézetből: a pesti belváros dzsentrifikálása

Udvarhelyi Tessza (PhD: City University of New York,A Város Mindenkié csoport): Hajléktalanság, kirekesztés és ellenállás a nagyvárosban

Szabó Linda (CEU Center for Policy Studies, PhD hallgató): Kínai migráns vállalkozások és Budapest kereskedelmi tereinek változása

Berki Márton (MTA Társadalomtudományi Központ, Szociológiai Intézet, tudományos segédmunkatárs): Széttöredezve: A Soroksári úti ipari terület funkcionális fragmentációja

Olt Gergely (MTA Társadalomtudományi Központ, Szociológiai Intézet, kutató): A kulturális városi rehabilitáció és a kommerciális dzsentrifikáció a VII. kerületben

A kurzus követelményei

1. A kurzus látogatása kötelező. A hiányzásokra az érvényben lévő HKR vonatkozó részei érvényesek (http://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf).

2. Kiadott olvasmányok esetén ezek feldolgozása és interaktív részvétel az órán. Az egyes olvasmányokat a megelőző órán (tehát egy héttel előre), elektronikusan adjuk ki.

3. A kurzus teljesítéséhez egy rövid házi dolgozatot kell elkészíteni. Beadási határidő: május 26., 16:00, csak elektronikusan!

A hallgató feladata egy legalább 8 és legfeljebb 10 oldalas házi dolgozat megírása. A címoldal, a hivatkozások és a mellékletek (táblázat, ábra, grafikon, térkép, fénykép stb.) ebbe nem számítanak bele!

• 12 pt Times New Roman karakterkészlet;

• 1,5 sorköz;

• 2,5 cm margó;

• 1 cm behúzás a bekezdések első sorára;

• oldalszámozás alul;

• lábjegyzetek használata (9 pt);

• szövegközi hivatkozások használata.

A dolgozat formai követelményei:TGF szakdolgozat formai követelményei alapján.

A hivatkozás helyes formája:

• Szakfolyóiratokban megjelent cikkek:

Szerző (évsz.): cikk címe. Folyóirat neve, évfolyam, szám, oldalszám.

Kovács Zoltán (2005): Budapest funkcionális átalakulásának főbb vonásai a rendszerváltozás után. Földrajzi Közlemények, 53. 1-2. 83-102. o.

• Internetes források:

A felhasznált irodalom végére, külön blokkba rendezve.

Szerző, anyag címe, pontos elérhetőség (keresőprogram fejlécéből!)

Magos Gábor (2013): Tanyák interneten működő térinformatikai rendszere. http://rsgis.hu/hu/component/content/article/100

• Szövegközi hivatkozás:

A szakirodalomból átvett megállapításokhoz mindig írjuk oda a forrást!

Formája: (Kovács Z. 2005).

Szerző mondatban való kiemelése esetén Kovács (2005).

Szó szerinti átvétel: idézőjelek és dőlt betű használata, oldalszám.

Formája: (Kovács Z. 2005. 85. o.).

A választható téma tetszőleges, tehát a hallgató maga döntheti el, mivel foglalkozzon. Az egyetlen korlátozás, hogy a dolgozat Budapest közigazgatási határán belüli városterületről szóljon, és az adott téma fókusza mindenképpen egy konkrét városi tér legyen (kerület, negyed, környék). Lehet egyetlen adott területtel foglalkozni, de érdemes összehasonlításokat is tenni (különbözőségek és hasonlóságok mentén). Például: egy adott folyamat vizsgálata több terepen, vagy két egymásnak ellentmondó folyamat bemutatása különböző terepeken, vagy két hasonló kezdeti adottságú, de különböző fejlődési pályát követő városrész összehasonlítása. Kerülendő azonban a vizsgálati tér egyszerű leírása, ehelyett érdemes inkább olyan városi folyamatokra koncentrálni, amelyek jól kifejeződnek a választott városi térben. Az oktatók – a meghívott előadók segítségével – igyekeznek minél több érdekes városi témakört felölelni, és ezek alapján témaötleteket is adni, hogy ezzel segítsék a hallgatók munkáját. A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek néhány egyszerű kutatási módszerrel is, amelyeket könnyen alkalmazhatnak kutatásaik során.

TIPP: Érdemes olyan környékről írni, amelyhez személyes kötődés is fűződik (pl. valaki ott nőtt fel)!

TIPP: Érdemes a kiválasztott területet bejárni, fényképekkel dokumentálni (melléklet), a helyiekkel elbeszélgetni (interjú)!

TIPP: Bár a dolgozat megírása egyéni feladat, bizonyos részfeladatokban – pl. terepbejárás, interjúzás, statisztikák gyűjtése – érdemes együttműködni egymással! J

TIPP: A rendszeres konzultáció és beszélgetés az oktatókkal célravezető lehet a megfelelő téma kiválasztásában!

 

Kémiai- és fázisanalitikai módszerek a földtudományban

Kovács István János

2013/2014 tavaszi félév

 

A kurzus célja, hogy a hallgatók elméletben és gyakorlatban is megismerjék egy aktívan működő földtani-geokémiai laborban megtalálható legfontosabb fázis- és kémiai analitikai eszközöket.

Tematika:

Oktató	Dátum	Téma
Dr. Kovács István János	2014. március 5. 13:00	FTIR
Besnyi Anikó	2014. március 12. 13:00	ICP-OES
Dr. Bertalan Éva – Dr. Király Edit	2014. március 19. 13:00	(LA)-ICP-MS
Dr. Kovács István János	2014. március 26. 13:00	FTIR-ATR
Barna Zsuzsanna	2014. április 2. 13:00	TOC (szerves)
Dr. Kónya Péter	2014. április 9. 13:00	XRD
Füri Judit	2014. április 16. 13:00	TA

 

Kőzettan terepgyakorlat Eötvös-collegistáknak II. (haladó)

Sági Tamás, Gerhard Wörner

2013/2014 tavaszi félév

 

A terepgyakorlat célja a németországi Eifel-hegység vulkanizmusának megismerése, valamint terepi vulkanológiai ismeretek elsajátítása. A terepgyakorlat német vezetője Dr. Gerhard Wörner, a göttingeni Georg-August-Universität geológus professzora volt. Wörner professzor az eifeli vulkanizmus egyik legjobb ismerője, emellett az egyik utolsó kitörés során kialakult Laacher See vulkán kutatója. A terepgyakorlat két fő részből állt, a terepi megfigyelésekből (és ezzel összefüggésben az Eifel vulkanizmusának elméleti áttekintéséből) és a terepen megismert kőzetek mikroszkópos vizsgálatából. A terepgyakorlat fő témája a Kelet-Eifel vulkanizmusa és ezen belül a Laacher See volt, ezen képződmények tanulmányozásával négy napot töltöttünk, majd az utolsó napon a Nyugat-Eifel vulkánjai közül keresetünk fel néhányat, többek között az utolsó ottani kitörés helyszínét, az alig 11 ezer éves Ulmener Maart.