A földrajzi tudás keletkezésének helyei

Győri Róbert

ELTE Eötvös Collegium

2012/2013 őszi félév

 

A tudományelméleti szövegolvasó kurzus azt a kérdést járja körbe, hogyan jön létre a geográfusok által létrehozott új tudás (új tudomány eredmény), milyen helyeken keletkezik a földrajzi tudás? Az elmúlt évtizedben megerősödött tudománytörténeti/tudományelméleti megközelítés (a geographies of knowledge elmélete) szerint a tudomány létrehozásának folyamatában nem csak a tudós személye vagy a tudás keletkezésének kora játszik szerepet, hanem azt befolyásolja tudományos működés helyszíne is. A kurzus azokon a helyeken kalauzolja végig a hallgatókat, ahol a múltban vagy a jelenben a földrajztudományt „előállították” (terepmunka, laboratórium, levéltár, tudós társaságok, GIS-műhelyek, kormányzati tervezőhivatalok stb.)

A kurzus egy, a múlt évben megjelent angol nyelvű kézikönyv tematikáját követi, minden egyes órán egy-egy kiemelt problémát jár körbe. A bő 600 oldalas kézikönyv első részéből (Geography’s venues) válogat ki 12 fejezetet, amelyeket a szemináriumon részletesen elemez. A kötet (Agnew, John A. – Livingstone, David N. (eds.): The Sage Handbook of Geographical Knowledge. Sage, London, 2011.) a kurzuson résztvevő hallgatók számára elektronikusan hozzáférhető (a szeminárium e-learning felületén). A hallgatóknak a szeminárium során minden alkalomra a tankönyv egy-egy fejezetét kell elolvasniuk (kb. 10-15 oldalas angol nyelvű szöveget), amelyet az órán részletesen megbeszélünk, a félév végén pedig egy kiválasztott témakörből kell megírniuk szemináriumi dolgozatukat.

 

Tankönyv:

Agnew, John A. – Livingstone, David N. (eds.): The Sage Handbook of Geographical Knowledge. Sage, London, 2011.

A kiválasztott témakörök:

1. A földrajz genealógiái (1. fejezet)

2. A földrajz narratívái és eszmetörténete (2. fejezet)

3. A terep (3. fejezet)

4. Múzeumok (4. fejezet)

5. Laboratóriumok, obszervatóriumok (5. fejezet)

6. Levéltár (6. fejezet)

7. Botanikus kertek, állatkertek (7. fejezet)

8. Tudós társaságok (8. fejezet)

9. GIS-labor (9. fejezet)

10. Műterem (10. fejezet)

11. A kalkulációs központ (12. fejezet)

12. Csatatér (16. fejezet)

13. A földrajz és a földrajzosok szerepe a kormányzati szervezeteknél, a tervezésben (20. fejezet)

  

Környezeti minták roncsolásos és roncsolásmentes
vizsgálata

Fazekas Péter, Sági Tamás

2012/2013 őszi félév

 

A kurzus célja olyan, a geológiában használatos anyagvizsgálati módszerek megismerése és kipróbálása volt, amelyeket az egyetemi képzés során nem, vagy csak az msc-s tanulmányok során ismernek meg a hallgatók. Rövid analitikai kémiai bevezető után a következő eljárásokat érintettük elméleti előadás és laboratóriumi gyakorlat formájában: a röntgen fluoreszcencia spektroszkópia (XRF), pásztázó elektronmikroszkóp (SEM), röntgen pordiffrakció (XRD) induktív csatolású plazma – atomemissziós spektroszkópia (ICP-AES), valamint általános mintafeltárás.

Az oktatásban részt vett Bendő Zsolt (ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék), Dr. May Zoltán (MTA TTA Anyag- és Környezetkémiai Intézet) és Sajó István (MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet).

 

 Hatalom és földrajz

(llln9266n)

Gyuris Ferenc

Eötvös József Collegium

2012/2013. tavaszi félév

A tárgy célja a földrajztudomány és a politikai hatalom kapcsolatának tanulmányozása, különös tekintettel e kapcsolat térbeli és időbeli alakulására. A kérdéskör átgondolására olvasószeminárium keretében kerül sor, amelynek keretében óráról órára egy-egy sajátos kor és hely geográfiájának politikai összefonódásait vizsgáljuk meg. A résztvevőknek minden órára legalább egy megadott tudományos munkát kell elolvasniuk, valamint feldolgozniuk. A témakör hazai szakirodalmának meglehetős szegénysége miatt döntően angol, kisebb részben német nyelvű munkákkal foglalkozunk. A kurzus teljesítéséhez ezért a két idegen nyelv legalább egyikének jó színvonalú, a tudományos munkák értő befogadását lehetővé tévő ismerete szükséges. A félévi munka az aktív órai részvétel mellett egy szemináriumi dolgozat megírását is magában foglalja, melynek témáját a hallgatónak a szorgalmi időszak folyamán kell egyeztetnie a gyakorlatvezetővel.

Az órák látogatása a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban írtaknak megfelelően kötelező. A félévi minősítés ötfokozatú gyakorlati jeggyel történik, amelynek értékét az órai munka és a beadott szemináriumi dolgozat színvonala együttesen határozza meg.

Tematika

1. A tudomány és a hatalom kapcsolata – általános megfontolások

• Meusburger, P. (2005). Sachwissen und Orientierungswissen als Machtinstrument und Konfliktfeld. Zur Bedeutung von Worten, Bildern und Orten bei der Manipulation des Wissens. Geographische Zeitschrift, 93, 148–164.

• Stenmark, M. (2008). Science and the limits of knowledge. In P. Meusburger & M. Welker & E. Wunder (Eds.), Knowledge and Space: Vol. 1. Clashes of Knowledge. Orthodoxies and Heterodoxies in Science and Religion (pp. 111–120). Dordrecht: Springer.

• Wunder, E. (2008). Introduction to this volume. Clashes of knowledge inside, outside, and at the threshold of science. In P. Meusburger & M. Welker & E. Wunder (Eds.), Knowledge and Space: Vol. 1. Clashes of Knowledge. Orthodoxies and Heterodoxies in Science and Religion (pp. 5–9). Dordrecht: Springer.

2. A felfedezések kora: az európai gyarmatosítás „tudományos” megalapozása

• Livingstone, D. N. (2002). Tropical hermeneutics and the climatic imagination. In D. N. Livingstone (Ed.), Science, Space and Hermeneutics. Hettner-Lectures, 5 (pp. 43–73). Heidelberg: Department of Geography, University of Heidelberg.

• Livingstone, D. N. (2011). Environmental determinism. In J. A. Agnew & D. N. Livingstone (Eds.), The SAGE Handbook of Geographical Knowledge (pp. 368–380). SAGE: London; Thousand Oaks (CA); New Delhi; Singapore.

• van der Velde, Paul (1995). The Royal Dutch Geographical Society and the Dutch East Indies, 1873–1914: from colonial lobby to colonial hobby. In M. Bell, R. Butlin & M. Heffernan (Eds.), Geography and Imperialism 1820–1940 (pp. 80–92). Manchester: Manchester University Press.

3. Háború és béke – és ami utána jön. A geográfia a politika szolgálatában I.

• Heffernan, M. (2000). Mars and Minerva: Centres of geographical calculation in an age of total war. Erdkunde, 54, 320–333.

• Heffernan, M. (2007). European dreaming: France, Britain and the new Europe, c. 1914–c. 1945. In M. Heffernan (Ed.), The European Geographical Imagination. Hettner-Lectures, 10. (pp. 41–60). Heidelberg: Department of Geography, University of Heidelberg.

4. Háború és béke – és ami utána jön. A geográfia a politika szolgálatában II.

• Krasznai, Z. (2003). Szakértelem és geopolitika. Földrajztudósok az első világháború után: Emmanuel de Martonne és Teleki Pál. In Zs. K. Horváth & A. Lugosi & F. Sohajda (szerk.), Léptékváltó társadalomtörténet. (Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére.) (pp. 345–365). Hermész Kör; Osiris: Budapest.

• Keményfi, R. (2006). Egységes magyar államtér alatt egységes kőzetalap: a Tisia-masszívum mítosza. In R. Győri & Z. Hajdú (szerk.), Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák (pp. 418–438). Budapest; Pécs: Dialóg Campus.

• Keményfi, R. (2008). „Kulturális hatóerőnk” mitikus történeti földrajzi háttere. A magyar Mezopotámia képzete. Korall, 31, 101–131.

5. A földrajz „segítő keze” az újabb világégés idején

• Maurer, G. (1995). Siedlungsgeographie und Nationalsozialismus. Kontinuitäten oder Diskontinuitäten in der deutschsprachigen Siedlungsforschung nach 1933? In U. Wardenga & I. Hönsch (Hrsg.), Kontinuität und Diskontinuität der deutschen Geographie in Umbruchphasen. Studien zur Geschichte der Geographie (pp. 113–128). Münster: Institut für Geographie der Westfälischen Wilhelms- Universität.

• Barnes, T. & Minca, C. (2012). Nazi spatial theory: The dark geographies of Carl Schmitt and Walter Christaller. Annals of the Association of American Geographers (online)

• Schleiermacher, S. (1996). Soziobiologische Kriegsführung? Der ’Generalplan Ost’. Berichte zur Wissenschaftsgeschichte, 19, 145–156.

• Barnes, T. (2006). Geographical intelligence: American geographers and research and analysis in the Office of Strategic Services 1941–1945. Journal of Historical Geography, 32, 149–168.

6. A geográfia szerepe a hidegháborúban – amerikai szemmel

• Barnes, T. & Farish, M. (2006). Between regions: Science, militarism, and American geography from World War to Cold War. Annals of the Association of American Geographers, 96, 807–826.

• Barnes, T. (2008). Geography’s underworld: The military-industrial complex, mathematical modelling and the quantitative revolution. Geoforum, 39, 3–16.

• Barnes, T. (2004). The rise (and decline) of American regional science: lessons for the new economic geography? Journal of Economic Geography, 4, 107–129.

7. A sztálinista földrajz létrehozása és feladata a szovjet blokkban

• Győri, R. (2011). A múlttal való tudományos leszámolás – Eötvös collegista geográfusok az 1950-es években. In L. Horváth, K. Laczkó, K. Tóth & A. Péterffy (szerk.), Lustrum. Sollemnia aedificii a.D. MCMXI inaugurati (pp. 288–311). Typotex; Eötvös Collegium: Budapest.

• Győri, R. & Gyuris, F. (2012). The Sovietisation of Hungarian geography, 1945–1960. Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft, 154, 107–128.

• Gyuris F. & Győri R. (2013). Sovietized science at the service of ’socialist national economy’. The example of Hungarian geography, 1945–1960. Berichte zur deutschen Landeskunde, 87 (megjelenés alatt)

8. Kvantitatív fordulat a szovjet földrajzban – új módszerekkel az új idők szolgálatában

• Abella, M. (1956). Vita a földrajzi tudományok filozófiai problémáiról. Földrajzi Értesítő, 5, 462–466.

• Markos, Gy. (1955). Reflexiók egy beszámolóhoz. A földrajzi tudományok rendszertani alapjairól. Földrajzi Közlemények, 3 (79), 359–365.

• Gerovitch, S. (2001). ’Mathematical machines’ of the Cold War: Soviet computing, American cybernetics and ideological disputes in the early 1950s. Social Studies of Science, 31, 253–287.

• Saushkin, Yu. G. (1971). Results and prospects of the use of mathematical methods in economic geography. Soviet Geography, 12, 416–427.

9. A nyugati marxista földrajz: a hatalom kritikája vagy az „ellenhatalom” igazolása?

• Gyuris, F. (2012). The political discourse of spatial disparities. Propagandistic problematization and scientific legitimization in producing knowledge about geographical inequalities. (Kézirat.) Ruprecht- Karls-Universität, Geographisches Institut: Heidelberg. 282–297., 360–368. (a köztes részt valakinek érdemes volna átfutnia!)

• Smith, A. & Timár, J. (2010). Uneven transformations: Space, economy and society 20 years after the collapse of state socialism. European Urban and Regional Studies, 17, 115–125.

• Birch, K. & Mykhnenko, V. (2009). Varieties of neoliberalism? Restructuring in large industrially dependent regions across Western and Eastern Europe. Journal of Economic Geography, 9, 355–380.

10. A geográfia (?) és a hatalom viszonya a magyar posztszocializmusban I.

• Név nélkül (2001). A „Földrajz – Regionális tudomány” kerekasztal-beszélgetés. In J. Nemes Nagy (szerk.), Geográfia az ezredfordulón. Regionális Tudományi Tanulmányok 6. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék: Budapest.

• Rechnitzer, J. (2009). Bevezetés – A társadalomtudomány új ága, a regionális tudomány. In I. Lengyel & J. Rechnitzer (szerk.), A regionális tudomány két évtizede Magyarországon (pp. 13–24). Akadémiai Kiadó: Budapest

• Probáld, F. (2007). Társadalomföldrajz és regionális tudomány. Tér és Társadalom, 21, 21–33.

• Beluszky, P. (2008). Maradékok boltja. (Egy visszavonuló levelei.) Tér és Társadalom, 22, 221–228.

11. A geográfia (?) és a hatalom viszonya a magyar posztszocializmusban II.

• Timár, J. (2003). Lessons from postsocialism: „What’s left for emerging critical geography to do in Hungary?” Antipode, 35, 24–33.

• Timár, J. (2006). The transformation of social and cultural geography during the transition period (1989 to present time) in Hungary. Social & Cultural Geography, 7, 649–667.

• Beluszky, P. (2009). Maradékok boltja. (Egy visszavonuló levelei.) Tér és Társadalom, 23, 205–209.

• Timár, J. (2009). Kritika és társadalomelmélet – néhány érv a kritikai földrajz „védelmében”. Tér és Társadalom, 23, 225–231.

12. Összegző áttekintés

 

Kőzettan terepgyakorlat Eötvös Collegistáknak (haladó)

Sági Tamás

2012/2013 tavaszi félév

 

A terepgyakorlat célja volt, hogy a hallgatók megismerjék Szarvaskő környékének rendkívül változatos geológiai felépítését, összehasonlíthassák az előző tavaszi féléves terepgyakorlat során Burgenlandban és a Nyugat-Dunántúlon megfigyelt képződményekkel. A hallgatók feladata volt az egyes megfigyelt egységeket logikus sorrendben bemutatató kirándulásvezető készítése és kőzetgyűjtemény összeállítása.

 

Tematikus térképezés grafikus és térinformatikai eszközökkel

 Tolnai Gábor

2012/2013 tavaszi félév

A kurzus célja:

A kurzus célja hogy a hallgatók magabiztosan ismerjék a tematikus térképek típusait, és azok készítési alapszabályait következetesen használják munkájuk során.

A tematikus térképek készítésének legalkalmasabb eszközei a geoinformatikai szoftverek, melyek közül a hallgatók e kurzus keretében a kötelező (társadalomföldrajzi) szakirányos tananyag részét képező MapInfo néhány alternatívája (ArcMap 10, Q-GIS, Philcarto) által kínált tematikus térképezési lehetőségeket ismerik meg. Mivel az e szoftverek nyújtotta lehetőségek korlátozottak a nyomdakész térképek előállításának tekintetében, ezért indokolt a grafikai eszközökkel való kiegészítés (CorelDraw, Inkscape). A kurzus második felében a hallgatók, bepillantást nyernek a kevésbé ismert tematikus térképtípusok és torzított kartogramok készítésének módszereibe is.

A kurzus elsősorban a földrajz BSc-sek számára indul, de természetesen mindenkit szívesen látok, akinek tematikus térképek készítésével lesz dolga.

A kurzus követelményei:

A kurzus látogatása kötelező. A hiányzásokra az érvényben lévő HKR. vonatkozó részei érvényesek. A kurzus teljesítésének feltétele a kiadott feladatok (3 db) hiánytalan elvégzése.

A kurzushoz helye és időpontja:

A kurzus csak gépteremben szervezhető meg, szoftverigénye miatt az órákat indokolt lenne a 1.401 (TEF PC-Labor) gépteremben tartani. Az időpontot közös megegyezés alapján fogjuk megtalálni, de – a gépterep foglaltsága miatt – előreláthatólag késődélutáni/esti órákban lesz.