A dualizmuskori Magyarország társadalomföldrajza (különös tekintettel a nemzetiségi viszonyokra)

Győri Róbert, Bottlik Zsolt

2003/2004 őszi félév

A szeminárium szorosan kapcsolódik az előző félévi kurzushoz, amely során a magyar történeti földrajz fontos irányzatait tekintettük át. E félévben elméleti kérdésekről már nem esik szó; az óra célja, hogy Magyarország térszerkezetének, regionális struktúrájának, etnikai mintázatának dualizmuskori átalakulásáról képet kapjunk. A kurzus két részre oszlik. A félév első felében a térszerkezeti változások legfontosabb mozgatóit és hatásait tekintenénk át, a második etapban pedig az egyes nemzetiségek, vallási csoportok területi elhelyezkedésében beállott változásokat követnénk. Szokás szerint minden alkalomra egy rövidebb tanulmány, könyvrészlet feldolgozása kötelező, a szeminárium lezárásaként pedig egy dolgozat születne, amely egyetlen kérdés részletesebb kimunkálását tűzi ki céljául. A dolgozat megírásánál nagy hangsúlyt kap a formai követelmények betartása (pl. a hivatkozás, irodalomjegyzék-készítés), illetve a tanulmány-készítés technikájának elsajátítása.

Az áttekintendő kérdések a következők lennének

1. A dualizmuskori Magyarország regionális tagoltsága. (A Kárpát-medence regionális tagoltsága. Tradícionális és modernizálódó régiók, a tartós területi különbségek)

   • BELUSZKY Pál: Egy félsiker hét stációja (avagy a modernizáció regionális különbségei a századelő Magyarországán). In: DÖVÉNYI Zoltán (szerk.): Alföld és nagyvilág. Tanulmányok Tóth Józsefnek. MTA FKI, Bp. 2000. pp. 299?326.

   • GYŐRI Róbert: Kérdőjelek és válaszok a XIX. századi magyarországi modernizáció regionális különbségeiről. (Kézirat, megjelenés alatt.)

2. A közigaztási változások és hatásaik. (A területi autonómiák megszűnése, a városi jogállások egységesítése stb.)

   • HAJDÚ Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Bp. - Pécs 2001. pp. 125?142.

3. A közlekedés modernizációja: a vasúthálózat kiépülése. (A gyorsuló világ hatása a települések életére, társadalmára.)

   • ERDŐSI Ferenc: A Kárpát-medence közlekedési hálózatának alakulása és nemzetközi kapcsolatai. In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. (Konferenciakötet.) Nyíregyháza 1996. pp. 225-238.

   • MAJDÁN János: Modernizáció - vasút - társdalom. ISZE INTEGRÁL Egyetemi Kiadó, Pécs, 2001. pp.

4. A településhálózat, városhálózat átalakulása. (Hanyatló városok, új központok; a városhierarchia stabilitása és változásai)

   • BELUSZKY Pál - GYŐRI Róbert: "A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés." Magyarország városhálózata a 20. század elején. Korall 2003. május (11-12.) pp. 199-238.

5. A Kárpát-medencei németek csoportjai. (Szászok Erdélyben és a Szepességben, svábok mindenfelé.)

6. Románok Erdélyben és a Partiumban. (Görög katolikusok és görög keletiek, a nemzetiségek kölcsönkapcsolatainak példái.)

7. Szlovákok a Felvidéken és az Alföldön. Ruszinok. Evangélikus és katolikus szlovákok. A ruszin-szlovák nyelvhatár. Magyarajkú görögkatolikusok.)

8. Horvátok, bunyevácok, sokácok; vendek. (Nyugat-Magyarország, Dél-Alföld. Délszlávok a nemzetté válás különböző fázisaiban.)

9. Szerbek, görögök, örmények. Zsidók.

10. Cigányok. (Cigányok a múlt századforduló és napjaink Kárpát-medencéjében.)

    • KOCSIS Károly - KOVÁCS Zoltán: A cigány népesség társadalomföldrajza. In: KEMÉNY István (szerk.): A cigányok Magyarországon. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián.) MTA, Bp. 1999. pp. 13-19.

    • HAVAS Gábor: A kistelepülések és romák. In: KEMÉNY István (szerk.): A cigányok Magyarországon. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián.) MTA, Bp. 1999. pp. 163-203.

11. A Kárpát-medence etnikai képe napjainkban.

 

Átalakuló településhálózat Magyarországon

Győri Róbert - Beluszky Pál

Eötvös Collegium

2003/2004 tavaszi félév

 

Az előadás- és szemináriumsorozat célja, hogy a magyar településhálózat sajátos problémáira fölhívja a hallgatók figyelmét, illetve a településföldrajz fogalmaiba, kutatási módszereibe bepillantást nyújtson. Nagy hangsúlyt kap a kérdések tárgyalása során az átalakulási csomópontok felderítése. A félév két részből áll; az első négy alkalommal Beluszky Pál, az MTA RKK tudományos tanácsadója, előadásaiban kronologikus rendben tekinti végig a magyarországi településhálózat-fejlődés fontos állomásait, a félév második részében (a szemináriumokon) Győri Róbert vezetésével néhány kiemelt fontosságú problémát egy-egy tanulmány, könyvrészlet segítségével járnánk körül. A kurzus szemináriumi dolgozattal zárul, amely egyetlen kérdés részletes kimunkálását tűzné ki céljául, és amelynek elbírálásánál a tartalmi követelmények mellett nagy hangsúlyt kapna a formai követelmények betartása, a tanulmánykészítés technikájának elsajátítása is.

 

Előadások

1. A településhálózat formálódása a koraújkorban.(A török hódoltság időszakától a reformkorig.)

2. A polgári Magyarország településfejlődése.(A neoabszolutizmus korától a II. világháború végéig.)

3. A településhálózat átalakulása a szocializmus időszakában(Az 1940-es évek végétől 1990-ig.)

4. A mai településfejlődés meghatározó tényezői.

Az előadásokra ajánlott olvasmány: BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. (Általános rész.) Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs 1999. Mivel a szemináriumokhoz az előadások anyaga szorosan kapcsolódik, az előadások látogatása kötelező.

Szemináriumok

1.  a) A településföldrajz alapfogalmai. (Falu, város, tanya, településközti kapcsolatrendszer, térszerkezeti egységek.)

• MENDÖL Tibor: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. pp. 11–49.

1. b) A városi funkció és a városi jogállás ellentmondásai Magyarországon.(A „tényleges városok" számának megállapítása, és ezek elkülönítése.)

• SZIGETI Ernő: Urbanizáció, városhálózat, várossá nyilvánítás. Területi Statisztika 1997. pp. 66–82.

• BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. (Általános rész.) Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs 1999. pp. 307–311.

• (BELUSZKY Pál: A polgárosodás törékeny váza – városhálózatunk a századfordulón I. Tér és Társadalom 1990. 3–4. pp. 13–53.)

2. Hosszú- és rövidtávú mozgások a városhierarchiában és városrangsorban.

• BELUSZKY Pál – GYŐRI Róbert: Fel is út, le is út… (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században) (Kézirat, megjelenés alatt. p. 40.) Tér és Társadalom 2004.

3. A tanyás mezőváros problémaköre.(Mendöl Tibor és Erdei Ferenc eltérő vélekedése a mezővárosról.)

• TÍMÁR Lajos: A szociológia és geográfia pörlekedésének egy lezáratlan fejezete. Tér és Társadalom 1988. 2. pp. 86–93.

• MENDÖL Tibor: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. pp. 391–392.

4. A tanyarendszer zsugorodása.(A tanyás területek ritkulása, összehúzódása, illetve újjáéledésének lehetőségei)

• BECSEI József: Az alföldi tanyarendszer történeti földrajza. (Vázlat.) In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. (Konferenciakötet.) Nyíregyháza, 1996. pp. 171–197.

• DÚRÓ Annamária: Az alföldi tanyaközségek történeti múltja. In: HORVÁTH Gyula – RECHNITZER János: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs 2000. pp. 176–192.

5. A gyorsan fogyó népességű aprófalvak problémái.(A falvak területi elhelyezkedése, a probléma megjelenése, és elmélyülése.)

• BELUSZKY Pál – SIKOS T. Tamás: Magyarország falutípusai. MTA FKI, Bp. 1982. pp. 53–80.

• (BELUSZKY Pál: Krasznokvajda - egy alsófokú központ gondjai a Csereháton. In: BELUSZKY Pál: Vég kiárusítás I. (Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959–1992)). MTA RKK, Bp. 1992. pp. 128–159.; ill. Földrajzi Értesítő 1977 (XXVI.) 3–4. pp. 349–386.)

6. A falvak mai perspektívái.(A falvak közti különbségek mai okai, az újjáéledő kelet-nyugat dimenzió.)

• ENYEDI György: Regionális folyamatok Magyarországon (az átmenet időszakában). Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Bp. 1996. pp. 77–83.

• BAJMÓCZY Péter – BALOGH András: Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai. Földrajzi Értesítő 2002. (LI. évf.) 3–4. pp. 385–405.

7. Agglomerálódás – szuburbanizáció.(A fővárosi és vidéki szuburbanizáció napjainkban.)

• TÍMÁR Judit – VÁRADI Monika Mária: A szuburbanizáció egyenlőtlen fejlődése az 1990-es évek Magyarországán. In: HORVÁTH Gyula – RECHNITZER János: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs 2000. pp. 153–175.

8.  a) Budapest és a városhálózat. (A „vízfej” szindróma kialakulása, és állandósulása.)

• BELUSZKY Pál: A budapesti agglomeráció kialakulása. In: BARTA Györgyi – BELUSZKY Pál (szerk.): Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. MTA RKK, Bp. 1999. pp. 27–68.

1. b) A városok közti különbségek dimenzió(Földrajzi helyzet, hierarchiában elfoglalt pozíció és egyebek.)

• NEMES NAGY József: Soprontól Nyíradonyig. Városok a piacgazdasági átmenetben. Comitatus 1995. 8–9. pp. 15–23.