A földrajzi tudás keletkezésének helyei

Győri Róbert

Neptun kód

2018/2019 őszi félév

A földrajzi tudás keletkezésének helyei

A tudományelméleti szövegolvasó kurzus azt a kérdést járja körbe, hogyan jön létre a geográfusok által létrehozott új tudás (új tudomány eredmény), milyen helyeken keletkezik a földrajzi tudás? Az elmúlt másfél évtizedben megerősödött tudománytörténeti/tudományelméleti megközelítés (a geographies of knowledge elmélete) szerint a tudomány létrehozásának folyamatában nem csak a tudós személye vagy a tudás keletkezésének kora játszik szerepet, hanem azt befolyásolja tudományos működés helyszíne is. A kurzus azokon a helyeken kalauzolja végig a hallgatókat, ahol a múltban vagy a jelenben a földrajztudományt „előállították” (terepmunka, múzeumok, levéltár, tudós társaságok, GIS-műhelyek, kormányzati tervezőhivatalok stb.)

A kurzus egy 2011-ben megjelent angol nyelvű kézikönyv tematikáját követi, minden egyes órán egy-egy kiemelt problémát jár körbe. A bő 600 oldalas kézikönyv első részéből (Geography’s venues) válogat ki 11 fejezetet, amelyeket a szemináriumon részletesen elemez. A kötet (Agnew, John A. – Livingstone, David N. (eds.): The Sage Handbook of Geographical Knowledge. Sage, London, 2011.) a kurzuson résztvevő hallgatók számára elektronikusan hozzáférhető (a szeminárium Neptun Meet Street felületén). A hallgatóknak a szeminárium során minden alkalomra a tankönyv egy-egy fejezetét kell elolvasniuk (kb. 10-15 oldalas angol nyelvű szöveget), amelyet az órán részletesen megbeszélünk, a félév végén pedig egy kiválasztott témakörből kell megírniuk szemináriumi dolgozatukat.

Tankönyv:

 Agnew, John A. – Livingstone, David N. (eds.): The Sage Handbook of Geographical Knowledge. Sage, London, 2011.

A kiválasztott témakörök:

1. Óramegbeszélés – szeptember 11.
2. A földrajz narratívái és eszmetörténete (2. fejezet) – szeptember 18.
3. A terep (3. fejezet) – szeptember 25.
4. A múzeumok (4. fejezet) – október 2.
5. A hegemónia terei (14. fejezet) – október 9., Czirfusz Márton
6. A kalkulációs központok (12. fejezet) – október 16., Gyuris Ferenc
7. Október 23. – nemzeti ünnep
8. Október 30. – őszi szünet
9. Az időjárási állomás és a meteorológiai hivatal (11. fejezet) – november 6., Jankó Ferenc
10. – Robert Panitz előadása
11. A levéltár (6. fejezet) – november 20.
12. A tudományos társaságok (8. fejezet) – november 27.
13. GIS-labor (9. fejezet) – december 4.
14. A földrajz és a földrajzosok szerepe a kormányzati szervezeteknél, a tervezésben (20. fejezet) – december 13.

 

Földtudományi örökségvédelem és geoturizmus

Vereb Viktor, Csorvási Nikolett

(BMVD-200.924/EC)

2018/2019 őszi félév

 

Oktatók:

● Vereb Viktor – doktorandusz, ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék; Université Clermont Auvergne, Laboratoire Magmas et Volcans

● Csorvási Nikolett – geológus MSc hallgató

Elméleti (tantermi) órák

1. Bevezető óra. Melyek a földrajzi-földtani (földtudományi) értékek? Milyen törvények védik ezeket az értékeket? Mit érthetünk geoturizmus alatt? Németh Károly (Massey University) előadása szeptember 17-én.

2. A földtudományi örökség in situ (eredeti helyén) megőrzése: UNESCO Globális Geoparkok, Világörökségi cím és problémái, más védettségi kategóriák

3. A földtudományi örökség ex situ (nem eredeti helyén) megőrzése, a közgyűjtemények jelentősége (múzeumok, könyvtárak, szakemberek emlékezete). Ehhez kapcsolódva a műhelykönyvtár megtekintése. 2-3. óra potenciálisan egybevonva

4. A földtudományi értékek felmérésének módszertani lehetőségei, betekintés a kapcsolódó adatbázisokba, az adatbázis építés fontossága (géptermi óra)

5. Földtudományi értékek a turizmusban, a földtani veszélyforrások és a turizmus kapcsolata

6. (ha sokan vagyunk a 7. óra is) hallgatók kiselőadásainak bemutatása

Terepgyakorlatok:

● Látogatás a Nógrád-Novohrad UNESCO Globális Geoparkban (1 vagy 2 nap megbeszélt hétvégén, igény esetén műhelykirándulásként is funkcionál). A részvétel nem kötelező, de ajánlott és érdemes.

● Szakmai kirándulás budapesti és környéki földtani helyszíneknél és/vagy Gánton

● Idő és érdeklődés függvényében látogatás földtudományi tematikájú közgyűjteményben (MFGI / Természettudományi Múzeum / ELTE Ásványtár)

Kurzus teljesítése:

● 5-10 perces előadás egy szabadon választott magyar vagy külföldi földtani érték (geosite, geopark) bemutatása

● VAGY 10 oldalas beadandó hasonló tematikával Kurzus ütemezése:

● Tantermi órák megbeszélés szerint: ○Tömbösítve

● Terepi rész szintén egyeztetés alapján

Extraterresztrikus vulkanizmus

Sági Tamás

(BMVD-200.737/EC)

2018/2019 tavaszi félév

 

Hatalom és földrajz 

Gyuris Ferenc

(llln9266n)

TTK, FFI, Regionális Tudományi Tanszék

2018/2019 tavaszi félév

A tárgy célja a földrajztudomány és a politikai hatalom kapcsolatának tanulmányozása, különös tekintettel e kapcsolat térbeli és időbeli alakulására. A kérdéskör áttekintésére olvasószeminárium keretében kerül sor, amelynek során óráról órára egy-egy sajátos kor és hely geográfiájának politikai összefonódásait vizsgáljuk meg. A résztvevőknek minden órára legalább egy tudományos munkát kell elolvasniuk, valamint feldolgozniuk. Mivel az esetek döntő többségében angol nyelvű tanulmányokat elemzünk, a kurzus teljesítéséhez jó színvonalú angol nyelvismeret szükséges. A félévi munka az aktív órai részvétel mellett egy szemináriumi dolgozat megírását is magában foglalja, melynek témáját a hallgatónak a szorgalmi időszak folyamán kell egyeztetnie a gyakorlatvezetővel. A dolgozat elvárt terjedelme „normál” formai beállításokkal (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5 cm oldalszegély, 1,5-es sorköz) nettó 8-10 oldal.
Az órák látogatása a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban írtaknak megfelelően kötelező. A félévi minősítés ötfokozatú gyakorlati jeggyel történik, amelynek értékét az órai munka és a beadott szemináriumi dolgozat színvonala együttesen határozza meg. Az órákra az ELTE Eötvös József Collegiumban kerül sor, egyenként 90 perc időkeretben.

Témakörök
1. A tudomány és a hatalom kapcsolata – általános megfontolások
2. A felfedezések kora: az európai gyarmatosítás „tudományos” megalapozása
3. Az intézményesülő földrajz a gyarmatosítás és a nemzetépítés szolgálatában
4. Háború és béke I.: A geográfia a „nagy háború” idején
5. Háború és béke II.: A magyar geográfia a területi revízió szolgálatában
6. A földrajz „segítő keze” az újabb világégés idején
7. A geográfia szerepe a hidegháborúban – amerikai szemmel
8. A marxista-leninista(-sztálinista) földrajz létrehozása és feladata a keleti blokkban
9. Kvantitatív fordulat a szovjet földrajzban – új módszerekkel az új idők szolgálatában
10. A geográfia (?) és a hatalom viszonya a posztszocialista Magyarországon I.
11. A geográfia (?) és a hatalom viszonya a posztszocialista Magyarországon II.
12. 21. század: a neoliberális tudományosság hatása a földrajz működésére