• 1

    Mendöl Tibor Földrajz-Földtudomány-Környezettudományi Műhely

  • 2

    Mendöl Tibor Földrajz-Földtudomány-Környezettudományi Műhely

  • 3

    Mendöl Tibor Földrajz-Földtudomány-Környezettudományi Műhely

  • 4

    Mendöl Tibor Földrajz-Földtudomány-Környezettudományi Műhely

  • 5

    Mendöl Tibor Földrajz-Földtudomány-Környezettudományi Műhely

 A magyar földrajztudomány átalakulása az 1950-es években

Győri Róbert

Eötvös Collegium

2015/2016 őszi félév

 

„Ami 1944 óta történt, az már nem tudománytörténet, az már politika, és tudományunk derékbatörése, majd elhantolása. Erről ma még nem szólhat a tudománytörténet, de egykor kétségtelenül szólania kell és szólani fog.”[1] – írta Fodor Ferenc (az Eötvös Collegium korábbi szakvezetője) az 1950-es évek elején készült (és évtizedekig kiadatlanul maradt) tudománytörténeti munkájában a magyar földrajztudomány radikális átalakításáról. Valóban, ha tételesen számba vesszük a személyi, intézményes, megközelítésbeli és a földrajz alkalmazása terén bekövetkezett változásokat, akkor a magyar földrajz történetének legjelentősebb fordulópontját mutathatjuk ki. Ez a történet máig nem került „kibeszélésre,” ami annak is köszönhető, hogy a marxista-leninista földrajz hagyatéka napjainkig továbbél (a mai, posztszocialista állapotú magyar társadalomföldrajzon belül nagy súlyú irányzatként van jelen), és a történet részletes feltárása személyes és intézményes érdekeket sért. Ez a szeminárium arra törekszik, hogy a korabeli források és a későbbi interpretációk, visszaemlékezések felhasználásával segítsen megérteni ennek a változásnak a lényegét, és rámutasson a mai tudománytörténeti narratívák ellentmondásaira. A szeminárium célja az is, hogy tudatosítsa: ennek a korszaknak akarva-akaratlanul valamennyien örökösei vagyunk, gondolkodásunkat (a képzésünkön keresztül) rejtetten is befolyásolják ennek a korszaknak az ideái.

A kurzus a hagyományos szövegolvasó szemináriumok felépítését követi. Minden órán több olvasmány kerül terítékre, amelyek közül a hallgatóknak egy-két tanulmányt kell kiválasztaniuk és feldolgozniuk. (A feladott olvasmányok túlnyomó része elektronikusan elérhető a kurzus e-learning felületén.) A szeminárium lezárásaként egy dolgozat születne, amely egyetlen kérdés részletesebb kimunkálását tűzi ki céljául. A dolgozat megírásánál nagy hangsúlyt kap a formai követelmények betartása (pl. a hivatkozás, irodalomjegyzék-készítés), illetve a tanulmány-készítés technikájának elsajátítása.

 

Az áttekintendő kérdések a következők lesznek:

  1. Posztkolonialista megközelítés – posztszocialista megközelítés: egy lehetséges értelmezési keret.

  • Chioni Moore David: Vajon a poszt- a posztkoloniálisban ugyanaz, mint a posztszovjetben? 2000: irodalmi és társadalmi havi lap, 19. évf. (2008) 9. sz. 3–22.

  • Stenning Alison – Hörschelmann Kathrin: History, geography and difference in the post-socialist world: or do we still need post-socialism? Antipode, 40. évf. (2008) 2. sz. 312–335.

  1. A magyar földrajz II. világháború előtt. A földrajz a nemzetpolitikai célok szolgálatában – a későbbi megbélyegzés okai.

  • Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány és a trianoni békeszerződés. 1918–1920. Kisebbségkutatás, 9. évf. (2000.) 2. sz. 224–233.

  • Keményfi Róbert: Egységes magyar államtér alatt egységes kőzetalap: a Tisia-masszívum mítosza. In: Győri Róbert – Hajdú Zoltán (szerk.): Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. Budapest – Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2006, 418–438.

  • Krasznai Zoltán: Földrajztudomány, oktatás és propaganda. (A nemzeti terület reprezentációja a két világháború közti Magyarországon.) IDResearch Kft / Publikon Kiadó, Pécs 2012.

  1. A követendő példa: tudomány és földrajz a Szovjetunióban.

  • Geraszimov, Innokentyij P.: A szovjet geográfia állapota és feladatai a fejlődés mai szakaszában. Földrajzi Értesítő 5. évf. (1956) 1. sz. 1–10.

  • Geraszimov, Innokentyij P.: A földrajz a Szovjetunióban. Földrajzi Értesítő 8. évf. (1959) 4. sz. 406–415.

  • Radó Sándor: Adatok a szovjet gazdaságföldrajz történetéhez. Földrajzi Értesítő 6. évf. (1957) 4. sz. 490–492.

  • Radó Sándor: A szovjet földrajztudomány 40 éve. Földrajzi Közlemények 6. évf. (1957) 4. sz. 305–318.

  • Saushkin, Julian G.: Economic Geography in the U.S.S.R. Economic Geography 38. évf. (1962) 28–37.

  • Szauskin, Julian G.: A Szovjetunió gazdasági földrajzának alapvető kérdései. Földrajzi Értesítő 3. évf. (1954) 1. sz. 86–100.

  • Timár Judit: Communist and Post-Communist Geographies. In: Kitchin, Rob – Thrift, Nigel (eds.): International Encyclopedia of Human Geography. Volume 1. Elsevier, Oxford, 2009. 214–220.

  • Topcsijev, A. V.: Sztálin elvtárs a tudomány és a gyakorlat egységéről. In: Sztálin és a szovjet tudomány.  Szikra, Budapest, 1950. 263–284.

  1. A földrajztudomány átalakításának intézményi keretei. Az egyetemek és akadémia viszonyának megváltoztatása: a szocialista ’big science’? A Magyar Földrajzi Társaság feloszlatása.

  • Aczél György: A magyar tudomány társadalmi felelősségéről. Magyar Tudomány, 137. évf. (1980) 3. sz. 161–176.

  • Andics Erzsébet: Fasizmus és reakció Magyarországon. Budapest, Szikra, 1945.

  • Barnes, Trevor J. – Farish Matthew: Between regions: science, militarism, and American geography from World War to Cold War. Annals of Associatiation of American Geographers 94. évf. (2006) 807–826.

  • Koch Ferenc: A Magyar Földrajzi Társaság újjáalakulása. Földrajzi Értesítő, 1. évf. (1952), 4. sz. 884–887.

  • Péteri György: Academia and State Socialism. New York, Columbia University Press, 1998, 79–83.

  1. Személycserék I. A régi geográfusok sorsa.

  • Dövényi Zoltán: Rónai András – vázlatos pályakép. Földrajzi Értesítő, 57. évf. (2008) 1–2. sz. 9–20.

  • Győri Róbert: Tibor Mendöl. In: Lorimer Hayden – Withers Charles W. J. (eds.): Geographers: Biobibliographical Studies. Vol. 28. London, Continuum, 2009, 39–54.

  • Győri Róbert: A múlttal való tudományos leszámolás – Eötvös collegista geográfusok az 1950-es években. In: Horváth László – Laczkó Krisztina – Tóth Károly – Péterffy András (szerk.): Lustrum: Ménesi út 11–13. Sollemnia aedificii a.D. MCMXI inaugurati. Typotex Kiadó – Eötvös Collegium, Bp. 2011. 288–311.

  • Hajdú Zoltán: Fodor Ferenc: a geográfus. In: Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története. (Kézirat.) MTA Kézirattár, Bp. 1951. Kiadta: Budapest, MTA FKI, 2006, XI–XLII.

  • Jobbitt, Steven (2014): Scholarly Production in Desperate Times: Ferenc Fodor and the Question of Academic Relevancy in Communist Hungary, 1948–1962. In: Győri Róbert: (szerk.): Földrajz és földtudomány az Eötvös Collegiumban. Eötvös Collegium, Budapest, pp. 195–213.

  • http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/foldrajzosok.pdf

  • Marosi Sándor: Bulla Béla emlékezete. Földrajzi Közlemények, 130. évf. (2006) 3–4. sz. 103–110.

  • Probáld Ferenc: Száz esztendeje született a Regionális Földrajzi Tanszék alapító professzora: Koch Ferenc. In: Nemes Nagy József (szerk.): Geográfia az ezredfordulón. (Regionális tudományi tanulmányok. 6.) Budapest, ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, 2001, 85–88.

  • Süli-Zakar István: Kádár László és a „társadalomföldrajz”. In: Szabó József – Demeter Gábor: Geographia generalis et specialis. (Tanulmányok a Kádár László születésének 100. évfordulóján rendezett tudományos konferenciára.) Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2008, 27–34.

  1. Személycserék II. Az új geográfusok.

  • Bernát Tivadar: Emlékezés Markos Györgyre, az iskolateremtő geográfusra halálának 100. évfordulóján (sic!). Földrajzi Közlemények, 128. évf. (2004) 1–4. sz. 180–182.

  • Enyedi György (1968): Markos György. Földrajzi Értesítő 17. évf. 4. sz. 405–406.

  • Heffernan, Michael – Győri, Róbert (2014): Sándor Radó. In: Lorimer, Hayden – Withers, Charles W. J. (eds.): Geographers: Biobibliographical Studies. Vol. 33. Bloomsbury, London pp. 167–202.

  • Hegedüs Ábel – Suba János (szerk.): Tanulmányok Radó Sándorról. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp. 2010.

  • Papp-Váry Árpád: Radó Sándor (1899–1981). Földrajzi Közlemények, 122. évf. (1998) 3–4. sz. 99–101. (A Földrajzi Közlemények dupla száma Radó Sándornak állít emléket.)

  • Tatai Zoltán: Markos György. Comitatus 14. évf. (2004) 71–80.

  • Trom András: A teljes Dóra jelenti margójára. In: Radó Sándor: Dóra jelenti (Ötödik, bővített, javított és átszerkesztett kiadás) Kossuth Kiadó, Budapest 2006. 5–15.

  • Vidéki Imre: Tatai Zoltán (1928–2010). Földrajzi Közlemények, 134. évf. (2010) 4. sz. 474–475.

  • Vidéki Imre: Antal Zoltán (1931–2011). Földrajzi Közlemények, 135. évf. (2011) 1. sz. 102–103.

7–8. A marxista-leninista földrajz. Ideológia és retorika: leszámolás a régi földrajzzal.

  • Abella Miklós: Vita a földrajzi tudományok filozófiai problémáiról. Földrajzi Értesítő, 5. évf. (1956) 1. sz. 462–466.

  • Abella Miklós: Ankét a településföldrajz helyzetéről és feladatairól. Földrajzi Értesítő, 10. évf. (1961) 1. sz. 121–127.

  • Bulla Béla: A magyar földrajztudomány útja a felszabadulás óta. Földrajzi Közlemények, 79. évf. (1955) 2. sz. 93–114.

  • Bulla Béla: Válasz Markos Györgynek Földrajzi Közlemények, 79. évf. (1955) 3. sz. 367–371.

  • Koch Ferenc: Teleki Pál gazdaságföldrajzi munkásságának bírálata. MTA Társadalmi – Történeti Tudományos Osztályának Közleményei, 8. évf. (1956) 1. sz. 89–122.

  • Kovács Csaba: A gazdasági földrajz néhány elméleti kérdéséről. Földrajzi Értesítő, 3. évf. (1954) 2. sz. 414–432.

  • Markos György: Reflexiók egy beszámolóhoz. (A földrajzi tudományok rendszertani alapjairól.) Földrajzi Közlemények, 1955. 79. évf. (1955) 4. sz. 359–365.

  • Markos György: A természeti földrajzi környezet hatása különböző társadalmi formák között. Földrajzi Értesítő 1. évf. (1952) 271–287.

  • Vitaülés objektív gazdaságföldrajzi törvényszerűségek feltárásáról. Földrajzi Értesítő, 3. évf. (1954) 4. sz. 779–783.

  1. A földrajz új feladata I.: a természetátalakítási törekvések.

  • A szovjet nép átalakítja a természetet. Szikra, Budapest, 1951.

  • A sztálini korszak nagy építkezései. Szikra, Budapest, 1951.

  • Gerő Ernő: Az ötéves tervvel a szocializmus felé. (Beszéd az Országgyűlésben, 1949. december 9-én.) In: Gerő Ernő: Harcban a szocialista népgazdaságért, Válogatott beszédek és cikkek 1944–1950 Szikra, Budapest, 1950. 554–592.

  • Gyenes Lajos: A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai. (Beszámoló az MTA Állandó Földrajzi Bizottsága által 1952. március 7-én rendezett szakülésről.) Földrajzi Értesítő 1. évf. (1952) 85–118.

  • Gyenes Lajos: Új gazdasági növényeink. Földrajzi Értesítő 3. évf. (1954) 101–138.

  • Hajdú Zoltán: A szocialista természetátalakítás kérdései Magyarországon, 1948–1956. In: Kiss Andrea – Mezősi Gábor – Sümeghy Zoltán (szerk.): Táj, környezet és társadalom: ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. 2006. 245–258.

  1. A földrajz új feladata I.: a településhálózat átformálása.

  • Hajdú Zoltán: A Tanyai Tanács története (A “szocialista tanyapolitika” alapvetése és a tanyakérdés megoldásának radikális, voluntarisztikus kísérlete, 1949–1954). Alföldi Tanulmányok 14. évf. (1990/91) 105–124.

  • Hajdú Zoltán: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus időszakában. Földrajzi Közlemények 116. évf. (1992) 1–2. sz. 29–37.

  1. A földrajz a propaganda szolgálatában.

  • Korzsov, N. I.: Gazdasági földrajzi kirándulások a középiskolában. Földrajzi Közlemények 3. évf. (1955) 1. sz. 51–61.

  • Markos György (szerk.): Magyarország gazdasága és a hároméves terv. Szikra, Budapest, 1948.

  • Palásthy Vilmosné: Hogyan valósítom meg a földrajzoktatásban a hazafiságra való nevelést? Földrajzi Közlemények 3. évf. (1955) 1. sz. 45–50.

  • Simon László: Földrajzoktatásunk néhány alapkérdése a „Rákosi Mátyás” tanulmányi verseny eredményeinek tükrében. Földrajzi Közlemények 3. évf. (1955) 1. sz. 157–166.

  1. Egy hatékonyabb gazdaságföldrajz felé: ideológusok helyett technokraták.

  • Barnes, Trevor J.: Geography’s underworld: The military–industrial complex, mathematical modelling and the quantitative revolution. Geoforum 39. évf. (2008) 3–16.

  • Kőszegi László: A gazdaság térbeli tervezése az új mechanizmusban. Földrajzi Közlemények 15. évf. (1967) 25–43.

  • Mercer, David: Unmasking Technocratic Geography. In: Billinge, Mark – Gregory, Derek – Martin, Ron (eds.): Recollections of a Revolution: Geography as Spatial Science. Macmillan, London, 1984. 153–191.

  1. Az ’50-es, ’60-as évek mai interpretációi: ellentmondó narratívák.

  • Antal Zoltán: Az általános gazdasági földrajz hazai megalapozói: Teleki Pál, Mendöl Tibor és Markos György. In: Blahó János – Tóth József (szerk.): Tanulmányok Mendöl Tibor születésének 100. évfordulójára, Orosháza – Pécs. 22–39.

  • Antal Zoltán – Perczel György: Szemelvények tanszékünk történetéből. In: Perczel György – Szabó Szabolcs (szerk.): 100 éve született Mendöl Tibor. Trefort Kiadó, Bp. 2005. 13–53.

  • Czirfusz Márton: A földrajztudományi mező működése a hatvanas évek két kandidátusi védése alapján. In: Bajmócy Péter – Józsa Klára (szerk.): Geográfus Doktoranduszok X. Országos Konferenciája. CD-kiadvány. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék., Szeged 2010.

  • Czirfusz Márton: Helyek és pozíciók újraírása – Wallner Ernő, Lettrich Edit és a hazai szociálgeográfiai iskola viszonya Mendöl Tibor örökségéhez. In: Horváth László – Laczkó Krisztina – Tóth Károly – Péterffy András (szerk.): Lustrum: Ménesi út 11–13. Sollemnia aedificii a.D. MCMXI inaugurati. Typotex Kiadó – Eötvös Collegium, Bp. 2011. 312–327.

  •  Gyimesi, Zoltán (2014): The Contested Post-Socialist Rehabilitation of the Past: Dual Narratives in the Republishing of Tibor Mendöl’s Introduction to Geography. Hungarian Cultural Studies. e-Journal of the American Hungarian Educators Association, 7. pp. 242–273.

  • Győri, Róbert – Gyuris, Ferenc (2012): The Sovietization of Hungarian geography, 1945–1960. Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft 154. pp. 107–128.

  • Gyuris, Ferenc – Győri, Róbert (2013): Sovietized science at the service of ‘socialist national economy’. The example of Hungarian geography, 1945–1960 Berichte. Geographie und Landeskunde. 87. pp. 7–25.

  • Kovács Zoltán: Előszó (A ’Földrajzi Közlemények’ Mendöl számához.) Földrajzi Közlemények 129. évf. (2005) 1–2. sz. 1. (Érdemes a Földrajzi Közlemények teljes Mendöl-számát tanulmányozni.)

  • Perczel György: Mendöl Tibor életéről, munkásságáról. In: Mendöl Tibor: A földrajztudomány az ókortól napjainkig, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2005. 259–262.

Ezen az órán a korábbi alkalmakkor előkerült mai interpretációkról is szót ejtünk.

 

[1] Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története. (Kézirat.) MTA Kézirattár, Bp. 1951. Kiadta: MTA FKI, Bp. 2006. p. 285.

 

Globális gazdaságföldrajz kelet-európai perspektívából

lh2n9743

Czirfusz Márton

Eötvös József Collegium

2015/2016 tavaszi félév

 

A tantárgy ismertetése

A földrajz BSc és a geográfus MSc képzésben viszonylag kisebb súllyal szerepelnek a gazdaságföldrajzot a mai nyugati főáram interdiszciplináris, sokszínű és társadalmilag releváns szemléletében, ugyanakkor globális, kelet-európai és magyar összefüggésekkel együttesen feldolgozó tantárgyak. A kurzus célja ennek az irányvonalnak a megjelenítése, azaz a hétköznapok hazai gazdasági történéseinek földrajzi szempontú értelmezéséhez alapvető szemléleti keretek kialakítása és továbbfejlesztése.

A tantárgy a Gazdaságföldrajz. Jegyzet oktatóknak és hallgatóknak című, 2014 végén megjelent felsőoktatási jegyzetemre épül, 1-1 alkalommal a jegyzet 1-1 leckéjét dolgozzuk fel. Minden órára kötelező egy magyar nyelvű szakcikk vagy könyvfejezet elolvasása („Magyar nyelvű referátum” a jegyzetben). Az órák rövid frontális bevezetővel indulnak, ezután a leckékből közösen olvassuk végig az esettanulmányt és válaszoljuk meg a hozzá tartozó kérdéseket, végül az órára olvasott szakirodalmat beszéljük meg.

 

Tervezett tematika (a hallgatók érdeklődési körének megfelelően változhat)

  1. A gazdaságföldrajz története külföldön és Magyarországon
  2. A gazdaság mint a gazdaságföldrajz alapfogalma
  3. A tér, a hely és a lépték mint a gazdaságföldrajz alapfogalmai
  4. A globálkapitalizmus gazdaságföldrajza
  5. A neoliberalizmus gazdaságföldrajza
  6. A természet áruvá válása I.: ásványkincsek, víz és levegő
  7. Szervezeti keretek II.: A termelés hálózatai
  8. Pénzügyi földrajz
  9. A piac és a kereskedelem földrajzai
  10. Földrajz és osztály
  11. Az állam mint gazdaságföldrajzi szereplő
  12. Ellenállás II.: A gazdaság alternatív földrajzi olvasatai a társadalmi mozgalmakban

Kötelező irodalom

Czirfusz Márton (2014): Gazdaságföldrajz. Jegyzet oktatóknak és hallgatóknak. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc. http://hdl.handle.net/11155/745

Követelmények

  • rendszeres óralátogatás,
  • az adott heti tankönyvi fejezet „Magyar nyelvű referátum” cikkének elolvasása és felkészülés a referátumhoz tartozó kérdések megválaszolásából,
  • 7-8 oldalas szemináriumi dolgozat elkészítése: a Gazdaságföldrajz kötet egy leckéjének kiválasztása, ezen belül az „Ellenőrző kérdések a leckéhez” részében található kérdések megválaszolása, a kapcsolódó szakirodalom felhasználásával
© 2018 EJC - Mendöl Tibor Földrajz-Földtudomány-Környezettudomány Műhely

Felhasználói fiók