Irányzatok a kortárs brit társadalomföldrajzban

Győri Róbert – Földi Zsuzsa

Eötvös Collegium

2008 őszi félév

 

Az elmúlt két-három évtizedben a társadalomföldrajz (mindenekelőtt az angolszász társadalomföldrajz) jelentős változáson ment keresztül, és eltávolodott mind a hagyományos (leíró) regionális földrajzi gyökerektől, mind pedig kvantitatív forradalom térbeli modellező szemléletétől. Ezeket a folyamatokat és az ennek kiindulópontját jelentő elméleti alapokat Magyarországon (nyelvi és tudományos elzártságunk miatt) néhány úttörő kezdeményezést leszámítva csak most kezdi megismerni a geográfus közvélemény. A szeminárium célja az, hogy a hallgatók ezekről a kérdésekről legalább áttekintő képet nyerjenek, mivel még a „nemzeti” társadalomtudományok esetében is egyre komolyabb követelménnyé válik a nemzetközi beágyazottság. A szeminárium egy széles körben használt brit egyetemi tankönyv felépítését követi (óráról órára a kötet egy-egy fejezetét olvasva), amit egyéb, kiegészítő szakirodalom mellérendelésével támogat meg. A szemináriumi dolgozatok pedig egy-egy tudományterületnek az elmúlt évtizedben történt átalakulását mutatnák be, elsősorban a Progress in Human Geography progress reportjainak feldolgozásával. Az elolvasandó anyagok fénymásolatban, illetve elektronikus formában lesznek hozzáférhetők.

 Az áttekintendő kérdések:

1. Tudományelméleti alapkérdések. Gondolatok a tudás kumulatív jellegéről, a paradigmaváltás elméletéről és a tudásszociológiáról.

2. A pozitivista földrajz és a területi tudomány.

3. A humanisztikus földrajz

4. A feminista földrajz

5. A marxizmus és a marxista földrajz

6. A behaviorista földrajz

7. A strukturációs elmélet

8. A kritikai realizmus

9. A posztmodern földrajz

10. A posztstrukturalizmus

11. Az actor-network elmélet

12. A posztkolonialista földrajz

Irodalom

Tankönyv:

• AITKEN, Stuart – VALENTINE, Gill (eds.): Approaches to Human Geography. Sage, London, 2006.

Kiegészítő irodalom:

• BENKO, Georges – STROHMAYER, Ulf: Human geography. A History for the 21st Century. Arnold, London 2004.

• CLOKE, P. – PHILO, C. – SADLER, D. (eds.): Approaching Human Geography. Chapman, London 1991.

• JOHNSTON, Ron – SIDAWAY, James: Geography and Geographers. Anglo-American Human Geography since 1945. Arnold, London 2004.

• JOHNSTON, Ron – GREGORY, Derek – PRATT, Geraldine – WATTS, Michael (eds.): Dictionary of Human Geography. Blackwell, Oxford, 2000. (4th edition.)

• PANELLI, Ruth: Social Geographies. Sage, London, 2004.

 

Gazdasági szerkezetváltás

llln9265s

Czirfusz Márton – Gyuris Ferenc

2008/2009 tavaszi félév

A kurzus rövid ismertetése

A gazdasági szerkezetváltozás és az ehhez kapcsolódó különböző koncepciók a társadalomföldrajz egyik klasszikus vizsgálati területét jelentik. A hazai szakirodalom többségében viszont az ilyen témafeldolgozások többnyire leíró jellegűek, elméleti síkon egyoldalú megközelítésűek. A szeminárium célja, hogy ezen rendkívül összetett és érdekes kérdéskör minél több oldalát megvizsgáló tanulmányok közös feldolgozásával szélesítse a gazdasági szerkezetváltozásról való ismereteket, amelyhez különböző országok-térségek különböző időszakokban tapasztalt szerkezetváltozásainak sokféle aspektusát, következményét eltérő megközelítésekkel elemző cikkeket-könyvrészleteket válogattunk.

 

Tematika

1. Pozitivista elméletek a gazdasági szerkezetváltásról

• Czirfusz Márton (2009) Foglalkozási átrétegződés: konstrukciók béklyói. Kézirat.

• Florida, Richard (2002) The Rise of the Creative Class. Basic Books, New York. pp. 67–77.

• Fourastié, Jean (1954) Predicting Economic Changes in Our Time. Diogenes. 2. pp. 14–38. (különösen a pp. 27–33.)

• Heineberg, Heinz (2004): Einführung in die Anthropogeographie/Humangeographie. Schöningh, Münster, 2. Auflage. pp. 97–101., illetve pp. 108–115.

• Lengyel Imre – Rechnitzer János (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, pp. 296–299.

• Trejvis, Andrej (2008) Posztindusztriális regionális folyamatok és a régiók újraiparosítása. In: Horváth Gyula (szerk.) Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. pp. 171–198. (különösen pp. 171–183.)

2. Történeti földrajz

• Glennie, P. (2006): Az iparosodás kezdetei (1500–1740): az előiparosodás menete és fogalmi nehézségei. In: Butlin, R. A. – Dodgshon, R. A. (2006) Európa történeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 354–381.

• Gregory, Derek (1999): Az iparosodás és a térgazdaság integrációja. In: Timár Lajos (szerk. 1999) A brit gazdaság és társadalom a XVIII.–XIX. században. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. pp. 79–91.

• Langton, John (1999): Az ipari forradalom és a regionális földrajz. In: Timár Lajos (szerk. 1999) A brit gazdaság és társadalom a XVIII.–XIX. században. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. pp. 51–78.

3. Pierre Bourdieu a gazdasági szerkezetváltozásról és a társadalmi osztályokról

• Bourdieu, Pierre (1977) A gazdasági beállítottságok átalakulásának gazdasági feltételei. In: Bourdieu, Pierre (1978/2008) A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Gondolat Kiadó / General Press, Budapest. pp. 240–250. (az oldalszám a 2008-as kiadásra vonatkozik)

• Bourdieu, Pierre (2002) A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Napvilág Kiadó, Budapest. pp. 11–27.

4. Oroszország – egy irracionális gazdasági szerkezet megváltozása és társadalmi következményei

• Brade, Isolde – Schulze, Monika (2003): Die russischen Städte im Ubruch. Gewinner und Verlierer des Transformationsprozesses. Geographische Rundschau 55/12. pp. 34–40.

• Göler, Daniel (2003): Raumstruktureller Wandel im sibirisch-fernöstlichen Norden. Geographische Rundschau 55/12. pp. 26–33.

• Klüter, Helmut (1997): Das Kusnezk-Becken. Eine altindustrielle Region Rußlands im Spannungsfeld der Globalisierung. Geographische Rundschau 49/12. pp. 723–729.

• Klüter, Helmut (2000): Der Norden Russlands – vom Niedergang einer Entwicklungsregion. Geographische Rundschau 52/12., pp. 12–20.

• Nefjodova, Tatyjana (2008): Az orosz perifériák terjeszkedése. In: Horváth Gyula (szerk.) Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. pp. 397–421. (főként pp. 410–414.)

• Trejvis, Andrej (2008) Posztindusztriális regionális folyamatok és a régiók újraiparosítása. In: Horváth Gyula (szerk.) Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. pp. 171–198.

• Wites, Tomasz (2006): Depopulation of the Russian Far East. Magadan Oblast: A Case Study. Miscellanea Geographica 12. pp. 185–196.

5. Brazília és a gazdasági szerkezetváltozás ökológiai vonatkozásai

• Brown, Christopher J. – Purcell, Mark (2005): There’s nothing inherent about the scale: political ecology, the local trap, and the politics of development in the Brazilian Amazon. Geoforum 36, pp. 607–624.

• Coy, Martin – Geipel, Florian (2004): Staudämme in Brasilien. Energiegewinnung im Spannungsfeld von Wirtschaft und Gesellschaft. Geographische Rundschau 56/12. pp. 28–35.

• Coy, Martin – Neuburger, Martina (2002): Brasilianisches Amazonien. Chancen und Grenzen nachhaltiger Regionalentwicklung. Geographische Rundschau 54/11. pp. 12–20.

• Gyuris Ferenc (2009): Regionális fejlettségi egyenlőtlenségek Brazíliában. Kézirat. pp. 5–8. (gazdaságtörténeti áttekintés), valamint pp. 8–20.

6. Gazdasági liberalizáció diktatórikus viszonyok között – társadalmi, területi és ökológiai következmények Kína példáján

• Gyuris, Ferenc (2007): A kínaiak migrációja. In: L. Rédei Mária: Mozgásban a világ. A nemzetközi migráció földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 313–324.

• Le Monde diplomatique (2006): Atlas der Globalisierung. Berlin. pp. 162–165.

• Richerzhagen, Carmen – Scholz, Imme (2008): Environmental problems and environmental governance in the context of dynamic economic growth – the case of China. Zeitschrift für Wirtschaftgeographie 52/1. pp. 20–34.

• Taubmann, Wolfgang (2003): Binnenwanderung in der Volksrepublik China. Geographische Rundschau 55/6. pp. 46–53.

7. Új folyamatok az iparban: posztmodern iparágak, újraiparosodás

• Barta Györgyi – Czirfusz Márton – Kukely György (2008) Újraiparosodás a nagyvilágban és Magyarországon. Tér és Társadalom. 4. pp. 1–20.

• Benko, Georges (1992) Technológiai parkok és technopoliszok földrajza. MTA Regionális Kutatások Központja, Budapest. pp. 41–72.

• Jacobs, A. J. (2003) Embedded Autonomy and Uneven Metropolitan Development: A Comparison of the Detroit and Nagoya Auto Regions, 1969–2000. Urban Studies. 2. pp. 335–360.

• Kiss János (1998) Az ágazati gazdaságszerkezet szerepe a regionális differenciálódásban Magyarországon. Tér és Társadalom. 1–2. pp. 138–162.

• Lőcsei Hajnalka (2004) A foglalkoztatás ágazati és regionális dimenzióinak kapcsolata az ezredvégi Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA–ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. pp. 43–58.

• Trejvis, Andrej (2008) Posztindusztriális regionális folyamatok és a régiók újraiparosítása. In: Horváth Gyula (szerk.) Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. pp. 171–198.

8. Urbanizáció és gazdasági szerkezetváltozás

• Lettrich Edit (1965) Urbanizálódás Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok. 5. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 7–18.

• Mendöl Tibor (1932) Táj és ember (Az emberföldrajz áttekintése). Magyar Szemle Társaság, Budapest. pp. 11–22.

• Sárfalvi Béla (1965) A mezőgazdasági népesség csökkenése Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 7–15.

• Tóth József (1988) Urbanizáció az Alföldön. Területi és Települési Kutatások. 3. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 11–18.

9. Városok I. A kultúrgazdaság mint a posztmodern város gazdasági húzóágazata

• Florida, Richard (2005): Cities and the Creative Class. Routledge, London – New York. pp. 27–45.

• Landry, Charles (2005): The Creative City. A Toolkit for Urban Innovators. Comedia, Near Stroud. pp. xii–xviii., valamint pp. 105–131.

• O’Connor, Justin (é.n.): The Definition of ’Cultural Industries’. Manchester Institute for Popular Culture.

• Zukin, Sharon (1995): The Cultures of Cities. Blackwell, New York. pp. 109–122., illetve pp. 142–150.

10. Városok II. A gazdasági szerkezet, a társadalmi viszonyok és a várospolitika változásának összefüggései.

• Curran, Winifred (2007) ‘From the Frying Pan to the Oven’: Gentrification and the Experience of Industrial Displacement in Williamsburg, Brooklyn. Urban Studies. 8. pp. 1427–1440.

• Hutton, Thomas A. (2004) Post-industrialism, Post-modernism and the Reproduction of Vancouver’s Central Area: Retheorising the 21st-century City. Urban Studies. 10. pp. 1953–1982.