Magyar településföldrajzi problémák

Győri Róbert

2006/2007 őszi félév

 

Ez a kurzus a magyar településhálózat felépítésével, alapvető jellegzetességeivel, átalakulási folyamataival foglalkozik. Célja nem elsősorban az, hogy tényszerű ismereteket közvetítsen, hanem az hogy, bemutassa a különböző problémák lehetséges megközelítését, ütköztesse az eltérő véleményeket. A szövegolvasó szemináriumok sémáját követve óráról-órára egy-egy tanulmány, könyvrészlet feldolgozásával járja körül a kérdéseket (a feltüntetett dolgozatok közül az órákra minden hallgatónak egyet kell elolvasnia). A szeminárium lezárásaként egy dolgozat születne, amely egyetlen probléma részletesebb kimunkálását tűzi ki céljául. A dolgozat megírásánál nagy hangsúlyt kap a formai követelmények betartása (pl. a hivatkozás, irodalomjegyzék-készítés), illetve a tanulmány-készítés technikájának elsajátítása.

Az áttekintendő kérdések a következők lesznek

1. A településhálózat elemei: mi a különbség falu és város között? Az urbanisztika, a jogtudomány, a szociológia és a földrajz érvei.
   • BELUSZKY Pál - GYŐRI Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Dialóg Campus Kiadó, Bp. - Pécs 2005. pp. 5-27.
   • KOVÁCS Zoltán: Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2002.
   • MENDÖL Tibor: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. pp. 11-49.
   • TELEKI Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai I-II. Centrum Kiadó, Bp. 1936. (A Város, vagy a Városiasodás fejezet)
   • WALTER, François: A város meghatározásának problémái a 19. századi Európában. Korall 2003. május (11-12.) pp. 183-198.
   • WIENER György: Városfogalmak és társadalmi formációk. Egy történetszociológiai városfogalom kimunkálásához I. Világosság 1978. 12. pp. 747-752.; Városfogalmak és társadalmi formációk. Adalékok egy történetszociológiai városfogalom kimunkálásához II. Világosság 1979. 2. 72-79.
2. Távolság, elérhetőség, érintkezés. 2. Távolság, elérhetőség, érintkezés. A településhálózat kialakulásának logikája. A közlekedés forradalmának hatása a településhálózatra.
   • BÁRTH János: Szállások, falvak, városok: a magyarság települési hagyománya. Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa. 1996.
   • BELUSZKY Pál - KOVÁCS Zoltán: Város a térben: városszerkezet, városrészek, agglomeráció. In: BELUSZKY Pál - KOVÁCS Z. (szerk.): Budapest kézikönyve 1. Magyarország megyei kézikönyvei 20. CEBA Kiadó, Bp. 1998. pp. 99-123.
   • BRAUDEL, Fernand: Franciaország identitása II. (Az emberek és a dolgok.) Helikon Kiadó, Bp. 2004. pp. 340-371.
   • HAJDÚ Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs. 2001. pp. 145-166.
   • MENDÖL Tibor: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. pp. 375-377.; 483-490.
   • VAGÁCS András: Megyei központok és a közlekedés. Földrajzi Értesítő 1952. 1. pp. 183-187.
3. A településhálózat mint "lassú reagálású" rendszer. A hosszú időtartam meghatározó ereje. Folyamatosságok és törések.
   • BELUSZKY Pál - GYŐRI Róbert: "A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés." Magyarország városhálózata a 20. század elején. Korall 2003. május (11-12.) pp. 199-238.
   • BELUSZKY Pál - GYŐRI Róbert: Fel is út, le is út… (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században) Tér és Társadalom 2004. 1. (XVIII. évf.) pp. 1-41.
   • BRAUDEL, Fernand: A Földközi tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I. Akadémiai Kiadó - Osiris Kiadó, Bp. 1996. pp. 4-6.
   • BRAUDEL, Fernand: A Földközi tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I. Akadémiai Kiadó - Osiris Kiadó, Bp. 1996. pp. 4-6.
   • HAJDÚ Zoltán: Az első "szocialista" településhálózat-fejlesztési koncepció formálódása Magyarországon (1949-1951). Tér és Társadalom 1989. 1. pp. 86-96.
   • PERCZEL Károly: Milyenek lesznek a szocialista falvak Magyarországon? Építésügyi Szemle 1961.
4. Falu, mezőváros, tanya. A paraszti társadalom települései és megértésük kulcsa. Milyen település a nagybirtokos major?
5. Falu, mezőváros, tanya. A paraszti társadalom települései és megértésük kulcsa. Milyen település a nagybirtokos major?
   • BÁRTH János: Szállások, falvak, városok: a magyarság települési hagyománya. Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa. 1996.
   • DÚRÓ Annamária: Az alföldi tanyaközségek történeti múltja. In: HORVÁTH Gyula - RECHNITZER János: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs 2000. pp. 176-192.
   • ERDEI Ferenc: A magyar város. Athenaeum, Bp. é.n.
   • FÉL Edit - HOFER Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Balassi Kiadó, Bp. 1997.
   • HOFER Tamás: Kísérlet a magy tanyarendszer összehasonlító vizsgálatára. In: HOFER Tamás - KISBÁN Eszter - KAPOSVÁRI Gyula: Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században. 3. Tanyák. A Magyar Néprajzi Társaság 1974. évi vándorgyűlése Szolnokon. MNT-Damjanich János Múzeum, Szolnok 1974. pp. 223-234. vagy In: FARAGÓ Tamás (szerk.): Magyarország társadalomtörténete a 18-19. században. I. Dico Kiadó - Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2004. pp. 56-64.
   • ILLYÉS Gyula: Puszták népe. Bp. 1936.
   • IMREH István: A rend és tisztesség dolga. In: IMREH István (szerk.): Székelyek a múló időben. Magvető Kiadó, Bp. 192-209. vagy In: FARAGÓ Tamás (szerk.): Magyarország társadalomtörténete a 18-19. században. I. Dico Kiadó - Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2004. pp. 75-82.
   • MENDÖL Tibor: Néhány szó az alföldi város kérdéséhez. Földrajzi Közlemények 1939. pp. 217-232.
   • SZILÁGYI Miklós: Mezőberény. In: PALÁDI KOVÁCS Attila (szerk.): Magyar Néprajz 8.Társadalom. Akadémiai Kiadó, Bp. 2000. pp. 966-976. vagy In: FARAGÓ Tamás (szerk.): Magyarország társadalomtörténete a 18-19. században. I. Dico Kiadó - Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2004. pp. 93-102.
   • VARGA Dávid: Mai puszták népe: Volt cselédek, mai gondok Dél-Dunántúl állami gazdasági pusztáin. Baranya Megyei Könyvtár, Pécs 2001.
6. Demográfiai folyamatok a mérlegen I.: az aprófalu-probléma. A falusi világ jövője. Mit hozhat a falusi turizmus?
   • BAJMÓCZY Péter - BALOGH András: Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai. Földrajzi Értesítő 2002. (LI. évf.) 3-4. pp. 385-405.
   • BELUSZKY Pál: A falufejlesztés korlátai. Napjaink 1982. 12. pp. 6-10.
   • BELUSZKY Pál: A kisfalvakról településtudományi megközelítésben. In: SÜKÖSD Ferenc: Az aprófalvak közélete és ifjúsága. Pécs 1985. pp. 72-91., vagy In: BELUSZKY Pál: Vég kiárusítás I. (Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959-1992)). MTA RKK, Bp. 1992. pp. 240-250.
   • BELUSZKY Pál: Krasznokvajda - egy alsófokú központ gondjai a Csereháton. In: BELUSZKY Pál: Vég kiárusítás I. (Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959-1992)). MTA RKK, Bp. 1992. pp. 128-159.; ill. Földrajzi Értesítő 1977. (XXVI.) 3-4. pp. 349-386.
   • ERDEI Ferenc: A magyar falu. Athenaeum, Bp. é.n. pp.
   • HAVAS Gábor: A kistelepülések és romák. In: GLATZ Ferenc (KEMÉNY István) (szerk.): A cigányok Magyarországon. Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA, Bp. 1999. pp. 163-203.
7. Közigazgatás és településhálózat. Az állam és az államigazgatás hálózatformáló szerepe.
   • BELUSZKY Pál - GYŐRI Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Dialóg Campus Kiadó, Bp. - Pécs 2005. pp. 5-27.
   • HAJDÚ Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Bp. - Pécs. 2001. pp. 145-166.; pp. 274-300.
   • LETRICH Edit: Településhálózat - urbanizáció - közigazgatás. Bp., 1975.
8. A "város-csinálás". A szocialista iparvárosok Magyarországon.
   • BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. (Általános rész.) Dialóg Campus Kiadó, Bp. - Pécs 1999. pp. 413-418.
   • GERMUSKA Pál: Indusztria bűvöletében: fejlesztéspolitika és a szocialista városok. 1956-os Intézet, Bp. 2004.
   • SZIRMAI Viktória: "Csinált városok." Magvető Könyvkiadó, Bp. (Gyorsuló idő) 1988.
   • WEINER Tibor - VALENTINY Károly - VISONTAI Mihály: Sztálinváros, Miskolc, Tatabánya: városépítésünk fejlődése. Műszaki Kiadó, Bp. 1959.
9. Falu és város határán. A városok számának növekedése és a tényleges várossá válás.
   • BELUSZKY Pál - GYŐRI Róbert: Ez a falu város! (Avagy a városi rang adományozásának gyakorlata s következményei 1990 után). Tér és Társadalom 2006. 1. (XX. évf.) p. 12. (Kézirat, megjelenés alatt.)
   • CSAPÓ Tamás - KOCSIS Zsolt: A várossá nyilvánítás elvi kérdései és a potenciális városok az Észak-Dunántúlon. - Tér és Társadalom 1997. 1. 183-196.
   • GYÁNI Gábor - KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris Kiadó, Bp. 1998. pp. 51-54.
   • TÓTH József A településrendszer. In: PERCZEL György (szerk.) Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1996. pp. 539-584.
   • ERDEI Ferenc: A magyar falu. Athenaeum, Bp. é.n. pp.
10. A "vízfej." Budapest helye magyar településhálózatban.
    • BELUSZKY Pál: A budapesti agglomeráció kialakulása. In: BARTA Györgyi - BELUSZKY Pál (szerk.): Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. MTA RKK, Bp. 1999. pp. 27-68.
    • BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. (Általános rész.) Dialóg Campus Kiadó, Bp. - Pécs 1999. pp. 160-167; 360-367.
11. Demográfiai folyamatok a mérlegen II.: a szuburbanizáció. A városi migráció irányváltása a '90-es években.
    • BAJMÓCZY Péter: A szuburbanizáció sajátosságai Pécs környékén. Földrajzi Értesítő 1999. 1-2. pp. 127-138.
    • BÁRCZY István - HARRER Ferenc: Tanulmány a szomszédos községeknek Budapesthez kapcsolásáról. Bp. 1908.
    • TÍMÁR Judit - BAUKÓ Tamás: A város-vidék peremzóna néhány sajátossága és szerepe az alföldi városok átalakulásában. Alföldi Tanulmányok 1999. (XVII.) pp. 51-72.
    • TÍMÁR Judit - VÁRADI Monika Mária: A szuburbanizáció egyenlőtlen fejlődése az 1990-es évek Magyarországán. In: HORVÁTH Gyula - RECHNITZER János: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs 2000. pp. 153-175.
    • VÁRADI Monika Mária: Solymár az aranyfalu. Tér és Társadalom 1997. (XI. évf.) 4. pp. 45-68.
12. Települési egyenlőtlenségek - területi egyenlőtlenségek. A településhierarchia átértékelődő jelentősége.
    • BELUSZKY Pál: Területi hátrányok a lakosság életkörülményeiben. Földrajzi Értesítő 1976. (XXV. évf.) pp. 301-312.
    • BELUSZKY Pál - SIKOS T. Tamás: Magyarország falutípusai a XXI. század elején. (Kézirat, megjelenés alatt).
    • BELUSZKY Pál - SIKOS T. Tamás: Magyarország falutípusai. MTA FKI, Bp. 1982.

 

Bevezetés a geoinformatikába

Kósik Szabolcs

Eötvös József Collegium

2006/2007 őszi félév

 

A kurzus során olyan térinformatikai szoftverek alkalmazásaiba kaphatnak betekintést a hallgatók, melyek nagyban segíthetik munkájukat ill. melyek elengedhetetlenek a mai felgyorsult, informatika vezérelte világban mozgó földtudománnyal foglalkozó fiatal kutatók számára.
A kurzuson megszerezhető gyakorlati tudás főleg meteorológiát, térképészetet, geofizikát, geológiát, földrajzot vagy környezettudományt (földrajz. földtudomány, környezettan BSc-s) hallgatók számára lehet hasznos. A kurzus azt az egyetemen jelentkező űrt próbálja betölteni, mely következtében egyes szakok ill. szakirányok hallgatói nem, vagy csak az utolsó években kapnak betekintést térinformatikai szoftverek alkalmazásába.
A félév során két órán kívüli egyéni munkát kell elkészíteni, melyek alapján kerül sor a félév végén az érdemjegyek megállapítására. (Az egyéni munkák elkészítése feltétele az érdemjegy megszerzésének, ill. a műhelymunka elfogadásának)!!!

Az egyes órák anyagai a következők lesznek:

1. A félévi tematika ismertetése, az Excel és a Corel DRAW programok alapszintű alkalmazása (alapvető számolási feladatok, diagramok készítése, tematikus térképek, ábrák készítése)

2. Surfer (I) (digitalizálás, domborzatmodell készítése, házi feladat kiadása következő órára)

3. Surfer (II) (Az egyéni munkaként elkészített domborzatmodellekből keresztszelvény, tömbszelvény készítése, lejtőkitettség -, lejtőkategória térképek készítése)

4. ERDAS Imagine (I) (ismerkedés a vetületi rendszerekkel, geokódolás)

5. ERDAS Imagine (II) (térképek, műholdfelvételek mozaikolása, klasszifikáció)

6. ArcView GIS (I) (digitalizálás I<polypoint, polyline="">, domborzatmodell készítése, adattáblák )

7. ArcView GIS (II) (digitalizálás II , jelmagyarázat készítése, az elkészített munkák exportálása)

8. ArcView GIS (III), GEOrient, (ER Mapper) (térinformatikai adatbázis felépítése, modulok alkalmazása, iránystatisztika) Az óra utolsó harmadában kerül sor a nagyobb gyakorlati feladat kiadására, mely 90 % súllyal számít a félév végi értékelésbe.

9. Az órán kívül készített egyéni munkák megbeszélése, értékelése

 

Terepi vulkanológia

Karátson Dávid, Kósik Szabolcs

Eötvös József Collegium

2006/2007 tavaszi félév

 

A tavaszi félév során a hallgatók a terepi vulkanológia sajátosságaiba nyerhetnek betekintést a kurzusra jelentkezett hallgatók. A terepi vizsgálatok megalapozása céljából a félév elején elméleti órákon a magmás kőzettan, földtan és szedimentológia témaköréből hangoznak el fontos alapozó információk. Ezt követően (mikor már az idő is alkalmas a terepi munkához) csoportosan két alkalommal - valószínűleg hétvégéken - látogatunk ki terepre. A helyszínek valószínűleg a Visegrádi-hegység, Börzsöny, Mátra hármasból kerülnek majd kiválasztásra. A félév végén párokba rendeződve egy-egy kiadott kisebb terület feldolgozása lesz a feladat, mely legfőbb alapját adja a félév végi értékelésnek.

1. Magmás kőzettan (ásványtani alapok, kőzetek osztályozása, szövete)

2. Földtani, szedimentológiai alapismeretek (osztályozottság, gradáció, irányítottság)

3. Terepi kiszállások (3 alkalom)

4. A vizsgaidőszakban az eredmények megbeszélése, bemutatása a csoportnak

 

Terepi kőzettani alapismeretek

gggn9991/1

Józsa Sándor, Sági Tamás, Kiss Balázs

2006/2007 tavasz
 

A kurzus során a résztvevők elsajátítják a terepi kőzettan alapjait, úgymint:

• kőzetfelismerés

• alapvető földtani jelenségek felismerése (feltárás szinten is)

• terepi dokumentáció

• a megfigyelt jelenségek alapján következtetések levonása, a felvázolt földtani háttérbe illesztése

A terepi ismeretek elsajátítására a félév során négy terepbejárást tartunk. Természetesen a terepi kőzettan nem létezhet szilárd elméleti háttér nélkül. Ezt a kurzus első néhány elméleti órája biztosítja majd, melyek szervezésénél figyelembe vesszük a hallgatók előképzettségét. Emellett minden egyes helyszínen a vizsgálódást elméleti bevezetővel kezdjük. A kurzus tehát két blokkból áll majd, egy elméletiből és egy gyakorlatiból.  

A félévi program

Elméleti blokk - Öt óra:

1. A bejárandó helyszínek ismertetése, időpontok egyeztetése.
2. Alapvető kőzettani és földtani ismeretek. 
3. Fejezetek Magyarország földtörténetéből, különös tekintettel a vizsgálandó területekre, I.
4. Fejezetek Magyarország földtörténetéből, különös tekintettel a vizsgálandó területekre, II.
5. Zárthelyi dolgozat (Kőzetfelismerés és némi elmélet)

Az 5. órára a gyakorlati blokk után, a félév végén kerül sor.

Gyakorlati blokk

1. Dunavarsány
    
   2007. február 24. (szombat)
    
   A helyi kavicsbányák a Duna hordalékát tárják fel. A kavics rendkívül változatos összetételű, a kőzetfelismerés gyakorlására kiválóan alkalmas, emellett a földtani háttér, geológiai környezet 'előfertőzése' nélkül lehet vizsgálódni. Épp ezért ez lesz terepgyakorlatunk első célpontja.
    
2. Börzsöny
    
   2007. február 25. (vasárnap)
    
   Terepi vulkanológiai megfigyeléseket teszünk, mind a lávakőzetek, mind a piroklasztitok vizsgálata fontos szerepet játszik majd.
   A pontos helyszínek:
   
   • Királyrét, Gránát-hegy (magmás gránátok)
   • Nagy-Inóc, felhagyott kőfejtő (lávakőzetek)
   • Csóványos Ny-i lejtői (piroklasztikumok)
    
3. Soproni-hegység és Kőszegi-hegység
    
   2007. március 17-18. (szombat-vasárnap)
    
   A Soproni- és a Kőszegi-hegység metamorf kőzeteivel (geniszek, csillámpalák, leukofillit, zöldpalák, metakonglomerátum, crossitit) és a fertőrákosi bádeni-mészkő feltárással foglalkozunk.
   A pontos helyszínek:
   
   • Brennbergbánya
   • Sopronbánfalva
   • Fertőrákos
   • Velem
   • Cák
   • Bozsok
   • Felsőcsatár
    
4. Mátra és környéke
    
   2007. április 21-23. (szombat-hétfő) 
    
   A leghosszabb terepbejárás során nagy hangsúlyt fektetünk az antropogén hatások vizsgálatára, különös tekintettel a bányászatra. Meglátogatjuk a Szarvaskői ofiolitos képződményeket is. Pontos helyszínek:
   • Gyöngyösoroszi
     1. Bagolyvár, Furmin (jáspis, opál)
     2. Károlytáró (felhagyott ércbánya, ametiszt, szulfidok)
   • Kazár (badland riolittufában)
   • Szarvaskő (párnaláva-bazaltok, gabbró, ércperidotit)
   • Recsk
     1. Darnó-hegy, Nagyréz oldal (párnalávák)
     2. Báj-patak (termésréz)
     3. Felhagyott ércbánya (szulfidok)
   • Somoskőújfalu (bazaltok)

Számonkérés

A hallgatók teljesítményének értékelésénél a következőket vesszük figyelembe:

• Terepi aktivitás, terepi jegyzőkönyvek értékelése (rajzok, külalak is!) - 60%
• Év végi zárthelyi dolgozat (kőzetfelismerés, elmélet) - 20%
• Önálló munka (gyakorlatonkénti kőzetgyűjtemény) - 20%

Megjegyzés:

A segédanyagok és az előadások anyagai erre a honlapra fognak felkerülni.
A terepbejárásokra tömegközlekedéssel, a mátraira gépkocsival megyünk. A terepbejárásokról képek is készültek. Egy részük itt van.