A magyar földrajztudomány átalakulása az 1950-es években

Győri Róbert

Eötvös Collegium

2011/2012 őszi félév

 

„Ami 1944 óta történt, az már nem tudománytörténet, az már politika, és tudományunk derékbatörése, majd elhantolása. Erről ma még nem szólhat a tudománytörténet, de egykor kétségtelenül szólania kell és szólani fog.”[1] – írta Fodor Ferenc (az Eötvös Collegium korábbi szakvezetője) az 1950-es évek elején készült (és évtizedekig kiadatlanul maradt) tudománytörténeti munkájában a magyar földrajztudomány radikális átalakításáról. Valóban, ha tételesen számba vesszük a személyi, intézményes, megközelítésbeli és a földrajz alkalmazása terén bekövetkezett változásokat, akkor a magyar földrajz történetének legjelentősebb fordulópontját mutathatjuk ki. Ez a történet máig nem került „kibeszélésre,” ami annak is köszönhető, hogy a marxista-leninista földrajz hagyatéka napjainkig továbbél (a mai, posztszocialista állapotú magyar társadalomföldrajzon belül nagy súlyú irányzatként van jelen), és a történet részletes feltárása személyes és intézményes érdekeket sért. Ez a szeminárium arra törekszik, hogy a korabeli források és a későbbi interpretációk, visszaemlékezések felhasználásával segítsen megérteni ennek a változásnak a lényegét, és rámutasson a mai tudománytörténeti narratívák ellentmondásaira. A szeminárium célja az is, hogy tudatosítsa: ennek a korszaknak akarva-akaratlanul valamennyien örökösei vagyunk, gondolkodásunkat (a képzésünkön keresztül) rejtetten is befolyásolják ennek a korszaknak az ideái.

A kurzus a hagyományos szövegolvasó szemináriumok felépítését követi. Minden órán több olvasmány kerül terítékre, amelyek közül a hallgatóknak egy-két tanulmányt kell kiválasztaniuk és feldolgozniuk. (A feladott olvasmányok túlnyomó része elektronikusan elérhető a kurzus e-learning felületén.) A szeminárium lezárásaként egy dolgozat születne, amely egyetlen kérdés részletesebb kimunkálását tűzi ki céljául. A dolgozat megírásánál nagy hangsúlyt kap a formai követelmények betartása (pl. a hivatkozás, irodalomjegyzék-készítés), illetve a tanulmány-készítés technikájának elsajátítása.

 

Az áttekintendő kérdések a következők lesznek:

1. Posztkolonialista megközelítés – posztszocialista megközelítés: egy lehetséges értelmezése keret.

• Chioni Moore David: Vajon a poszt- a posztkoloniálisban ugyanaz, mint a posztszovjetben? 2000: irodalmi és társadalmi havi lap, 19. évf. (2008) 9. sz. 3–22.

• Stenning Alison – Hörschelmann Kathrin: History, geography and difference in the post-socialist world: or do we still need post-socialism? Antipode, 40. évf. (2008) 2. sz. 312–335.

2. A magyar földrajz II. világháború előtt. A földrajz a nemzetpolitikai célok szolgálatában – a későbbi megbélyegzés okai.

• Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány és a trianoni békeszerződés. 1918–1920. Kisebbségkutatás, 9. évf. (2000.) 2. sz. 224–233.
• Keményfi Róbert: Egységes magyar államtér alatt egységes kőzetalap: a Tisia-masszívum mítosza. In: Győri Róbert – Hajdú Zoltán (szerk.): Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. Budapest – Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2006, 418–438.
• Krasznai Zoltán: Szakértelem és geopolitika. Földrajztudósok az első világháború után: Emmanuel de Martonne és Teleki Pál. In: K. Horváth Zsolt – Lugosi András – Sohajda Ferenc szerk.): Léptékváltó társadalomtörténet. (Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére.) Budapest, Hermész Kör – Osiris, 2003, 345–365.

3. A követendő példa: tudomány és földrajz a Szovjetunióban.

• Geraszimov, Innokentyij P.: A szovjet geográfia állapota és feladatai a fejlődés mai szakaszában. Földrajzi Értesítő 5. évf. (1956) 1. sz. 1–10.

• Geraszimov, Innokentyij P.: A földrajz a Szovjetunióban. Földrajzi Értesítő 8. évf. (1959) 4. sz. 406–415.

• Radó Sándor: Adatok a szovjet gazdaságföldrajz történetéhez. Földrajzi Értesítő 6. évf. (1957) 4. sz. 490–492.

• Radó Sándor: A szovjet földrajztudomány 40 éve. Földrajzi Közlemények 6. évf. (1957) 4. sz. 305–318.

• Saushkin, Julian G.: Economic Geography in the U.S.S.R. Economic Geography 38. évf. (1962) 28–37.

• Szauskin, Julian G.: A Szovjetunió gazdasági földrajzának alapvető kérdései. Földrajzi Értesítő 3. évf. (1954) 1. sz. 86–100.

• Timár Judit: Communist and Post-Communist Geographies. In: Kitchin, Rob – Thrift, Nigel (eds.): International Encyclopedia of Human Geography. Volume 1. Elsevier, Oxford, 2009. 214–220.

• Topcsijev, A. V.: Sztálin elvtárs a tudomány és a gyakorlat egységéről. In: Sztálin és a szovjet tudomány.  Szikra, Budapest, 1950. 263–284.

4. A földrajztudomány átalakításának intézményi keretei. Az egyetemek és akadémia viszonyának megváltoztatása: a szocialista ’big science’? A Magyar Földrajzi Társaság feloszlatása.

• Aczél György: A magyar tudomány társadalmi felelősségéről. Magyar Tudomány, 137. évf. (1980) 3. sz. 161–176.

• Andics Erzsébet: Fasizmus és reakció Magyarországon. Budapest, Szikra, 1945.

• Barnes, Trevor J. – Farish Matthew: Between regions: science, militarism, and American geography from World War to Cold War. Annals of Associatiation of American Geographers 94. évf. (2006) 807–826.

• Koch Ferenc: A Magyar Földrajzi Társaság újjáalakulása. Földrajzi Értesítő, 1. évf. (1952), 4. sz. 884–887.

• Péteri György: Academia and State Socialism. New York, Columbia University Press, 1998, 79–83.

5. Személycserék I. A régi geográfusok sorsa.

• Dövényi Zoltán: Rónai András – vázlatos pályakép. Földrajzi Értesítő, 57. évf. (2008) 1–2. sz. 9–20.

• Győri Róbert: Tibor Mendöl. In: Lorimer Hayden – Withers Charles W. J. (eds.): Geographers: Biobibliographical Studies. Vol. 28. London, Continuum, 2009, 39–54.

• Győri Róbert: A múlttal való tudományos leszámolás – Eötvös collegista geográfusok az 1950-es években. In: Horváth László – Laczkó Krisztina – Tóth Károly – Péterffy András (szerk.): Lustrum: Ménesi út 11–13. Sollemnia aedificii a.D. MCMXI inaugurati. Typotex Kiadó – Eötvös Collegium, Bp. 2011. 288–311.

• Hajdú Zoltán: Fodor Ferenc: a geográfus. In: Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története. (Kézirat.) MTA Kézirattár, Bp. 1951. Kiadta: Budapest, MTA FKI, 2006, XI–XLII.

• Marosi Sándor: Bulla Béla emlékezete. Földrajzi Közlemények, 130. évf. (2006) 3–4. sz. 103–110.

• Probáld Ferenc: Száz esztendeje született a Regionális Földrajzi Tanszék alapító professzora: Koch Ferenc. In: Nemes Nagy József (szerk.): Geográfia az ezredfordulón. (Regionális tudományi tanulmányok. 6.) Budapest, ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, 2001, 85–88.

• Süli-Zakar István: Kádár László és a „társadalomföldrajz”. In: Szabó József – Demeter Gábor: Geographia generalis et specialis. (Tanulmányok a Kádár László születésének 100. évfordulóján rendezett tudományos konferenciára.) Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2008, 27–34.

6. Személycserék II. Az új geográfusok.

• Bernát Tivadar: Emlékezés Markos Györgyre, az iskolateremtő geográfusra halálának 100. évfordulóján (sic!). Földrajzi Közlemények, 128. évf. (2004) 1–4. sz. 180–182.

• Enyedi György (1968): Markos György. Földrajzi Értesítő 17. évf. 4. sz. 405–406.

• Hegedüs Ábel – Suba János (szerk.): Tanulmányok Radó Sándorról. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp. 2010.

• Papp-Váry Árpád: Radó Sándor (1899–1981). Földrajzi Közlemények, 122. évf. (1998) 3–4. sz. 99–101. (A Földrajzi Közlemények dupla száma Radó Sándornak állít emléket.)

• Tatai Zoltán: Markos György. Comitatus 14. évf. (2004) 71–80.

• Trom András: A teljes Dóra jelenti margójára. In: Radó Sándor: Dóra jelenti (Ötödik, bővített, javított és átszerkesztett kiadás) Kossuth Kiadó, Budapest 2006. 5–15.

• Trom András: Radó Sándor sorstörténete és munkásságnak jelentősége. In: Hegedüs Ábel – Suba János (szerk.): Tanulmányok Radó Sándorról. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp. 2010. 12–29.

• Vidéki Imre: Tatai Zoltán (1928–2010). Földrajzi Közlemények, 134. évf. (2010) 4. sz. 474–475.

• Vidéki Imre: Antal Zoltán (1931–2011). Földrajzi Közlemények, 135. évf. (2011) 1. sz. 102–103.

7–8. A marxista-leninista földrajz. Ideológia és retorika: leszámolás a régi földrajzzal.

• Abella Miklós: Vita a földrajzi tudományok filozófiai problémáiról. Földrajzi Értesítő, 5. évf. (1956) 1. sz. 462–466.

• Abella Miklós: Ankét a településföldrajz helyzetéről és feladatairól. Földrajzi Értesítő, 10. évf. (1961) 1. sz. 121–127.

• Bulla Béla: A magyar földrajztudomány útja a felszabadulás óta. Földrajzi Közlemények, 79. évf. (1955) 2. sz. 93–114.

• Bulla Béla: Válasz Markos Györgynek Földrajzi Közlemények, 79. évf. (1955) 3. sz. 367–371.

• Koch Ferenc: Teleki Pál gazdaságföldrajzi munkásságának bírálata. MTA Társadalmi – Történeti Tudományos Osztályának Közleményei, 8. évf. (1956) 1. sz. 89–122.

• Kovács Csaba: A gazdasági földrajz néhány elméleti kérdéséről. Földrajzi Értesítő, 3. évf. (1954) 2. sz. 414–432.

• Markos György: Reflexiók egy beszámolóhoz. (A földrajzi tudományok rendszertani alapjairól.) Földrajzi Közlemények, 1955. 79. évf. (1955) 4. sz. 359–365.

• Markos György: A természeti földrajzi környezet hatása különböző társadalmi formák között. Földrajzi Értesítő 1. évf. (1952) 271–287.

• Vitaülés objektív gazdaságföldrajzi törvényszerűségek feltárásáról. Földrajzi Értesítő, 3. évf. (1954) 4. sz. 779–783.

9. A földrajz új feladata I.: a természetátalakítási törekvések.

• A szovjet nép átalakítja a természetet. Szikra, Budapest, 1951.

• A sztálini korszak nagy építkezései. Szikra, Budapest, 1951.

• Gerő Ernő: Az ötéves tervvel a szocializmus felé. (Beszéd az Országgyűlésben, 1949. december 9-én.) In: Gerő Ernő: Harcban a szocialista népgazdaságért, Válogatott beszédek és cikkek 1944–1950 Szikra, Budapest, 1950. 554–592.

• Gyenes Lajos: A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai. (Beszámoló az MTA Állandó Földrajzi Bizottsága által 1952. március 7-én rendezett szakülésről.) Földrajzi Értesítő 1. évf. (1952) 85–118.

• Gyenes Lajos: Új gazdasági növényeink. Földrajzi Értesítő 3. évf. (1954) 101–138.

• Hajdú Zoltán: A szocialista természetátalakítás kérdései Magyarországon, 1948–1956. In: Kiss Andrea – Mezősi Gábor – Sümeghy Zoltán (szerk.): Táj, környezet és társadalom: ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. 2006. 245–258.

10. A földrajz új feladata I.: a településhálózat átformálása.

• Hajdú Zoltán: A Tanyai Tanács története (A “szocialista tanyapolitika” alapvetése és a tanyakérdés megoldásának radikális, voluntarisztikus kísérlete, 1949–1954). Alföldi Tanulmányok 14. évf. (1990/91) 105–124.

• Hajdú Zoltán: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus időszakában. Földrajzi Közlemények 116. évf. (1992) 1–2. sz. 29–37.

11. A földrajz a propaganda szolgálatában.

• Korzsov, N. I.: Gazdasági földrajzi kirándulások a középiskolában. Földrajzi Közlemények 3. évf. (1955) 1. sz. 51–61.

• Markos György (szerk.): Magyarország gazdasága és a hároméves terv. Szikra, Budapest, 1948.

• Palásthy Vilmosné: Hogyan valósítom meg a földrajzoktatásban a hazafiságra való nevelést? Földrajzi Közlemények 3. évf. (1955) 1. sz. 45–50.

• Simon László: Földrajzoktatásunk néhány alapkérdése a „Rákosi Mátyás” tanulmányi verseny eredményeinek tükrében. Földrajzi Közlemények 3. évf. (1955) 1. sz. 157–166.

12. Egy hatékonyabb gazdaságföldrajz felé: ideológusok helyett technokraták.

• Barnes, Trevor J.: Geography’s underworld: The military–industrial complex, mathematical modelling and the quantitative revolution. Geoforum 39. évf. (2008) 3–16.

• Kőszegi László: A gazdaság térbeli tervezése az új mechanizmusban. Földrajzi Közlemények 15. évf. (1967) 25–43.

• Mercer, David: Unmasking Technocratic Geography. In: Billinge, Mark – Gregory, Derek – Martin, Ron (eds.): Recollections of a Revolution: Geography as Spatial Science. Macmillan, London, 1984. 153–191.

13. Az ’50-es, ’60-as évek mai interpretációi: ellentmondó narratívák.

• Antal Zoltán: Az általános gazdasági földrajz hazai megalapozói: Teleki Pál, Mendöl Tibor és Markos György. In: Blahó János – Tóth József (szerk.): Tanulmányok Mendöl Tibor születésének 100. évfordulójára, Orosháza – Pécs. 22–39.

• Antal Zoltán – Perczel György: Szemelvények tanszékünk történetéből. In: Perczel György – Szabó Szabolcs (szerk.): 100 éve született Mendöl Tibor. Trefort Kiadó, Bp. 2005. 13–53.

• Czirfusz Márton: A földrajztudományi mező működése a hatvanas évek két kandidátusi védése alapján. In: Bajmócy Péter – Józsa Klára (szerk.): Geográfus Doktoranduszok X. Országos Konferenciája. CD-kiadvány. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék., Szeged 2010.

• Czirfusz Márton: Helyek és pozíciók újraírása – Wallner Ernő, Lettrich Edit és a hazai szociálgeográfiai iskola viszonya Mendöl Tibor örökségéhez. In: Horváth László – Laczkó Krisztina – Tóth Károly – Péterffy András (szerk.): Lustrum: Ménesi út 11–13. Sollemnia aedificii a.D. MCMXI inaugurati. Typotex Kiadó – Eötvös Collegium, Bp. 2011. 312–327.

• Győri Róbert –  Gyuris Ferenc: The Sovietization of Hungarian geography, 1945 – 1960. Environment and Planning D, Society and Space. Leadott kézirat, lektorálás alatt.

• Gyuris Ferenc – Győri Róbert: Theory and practice in Sovietized Hungarian geography, 1945 – 1960. Environment and Planning D, Society and Space. Leadott kézirat, lektorálás alatt.

• Kovács Zoltán: Előszó (A ’Földrajzi Közlemények’ Mendöl számához.) Földrajzi Közlemények 129. évf. (2005) 1–2. sz. 1. (Érdemes a Földrajzi Közlemények teljes Mendöl-számát tanulmányozni.)

• Perczel György: Mendöl Tibor életéről, munkásságáról. In: Mendöl Tibor: A földrajztudomány az ókortól napjainkig, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2005. 259–262.

Ezen az órán a korábbi alkalmakkor előkerült mai interpretációkról is szót ejtünk.

[1] Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története. (Kézirat.) MTA Kézirattár, Bp. 1951. Kiadta: MTA FKI, Bp. 2006. p. 285.

 

A munka földrajzai

llln9266i/1

Czirfusz Márton, Pfening Viola

Eötvös József Collegium

2012 tavaszi félév

 

A kurzus ismertetése

Az egyetemi földrajzoktatásban a gazdaságföldrajzi kurzusok háttérbe szorulnak, illetve egysíkú (leíró, pozitivista) ismeretelméleti hagyományban mozognak. Az idegen nyelvű (angol és német) szakirodalmat feldolgozó szövegolvasó szeminárium a gazdaságföldrajz egyik kulcsfogalmából, a munkából kiindulva olyan alternatívákat mutat be a kortárs nyugati gazdaságföldrajzból, amelyeket relevánsabbnak, érdekesebbnek és fontosabbnak tartunk az egyetemi órákon hallottakhoz képest.

A kurzus során egyrészt az elmúlt évtizedek meghatározó kritikai társadalomelméleteinek (a kritikai marxizmustól a feminizmuson át a posztstrukturalizmusig) gazdaságföldrajzot átalakító voltát mutatjuk be. Másrészt a válogatott tanulmányokon, könyvfejezeteken keresztül amellett érvelünk, hogy a földrajz sajátos szemléletmódja a terek, helyek, tájak, léptékek fogalmain keresztül nélkülözhetetlen a munka világának társadalomtudományi megismerésében. Harmadrészt a szövegeken keresztül megismerkedünk a kortárs nyugati gazdaságföldrajz néhány meghatározó kutatójával és főbb kutatási területeikkel. Végül olyan, napjaink mindennapi magyarországi és európai valóságait meghatározó jelenségek szakirodalmon alapuló feldolgozására vállalkozunk, mint a globalizáció, a szakszervezetek vagy a migráns és etnikumokhoz tartozó munkavállalók helyzete.

Tematika

Miről szól(hat)nak a munka földrajzai?

• Berndt, C. és Fuchs, M. 2002. Geographie der Arbeit. Plädoyer für ein disziplinübergreifendes Forschungsprogramm. Geographische Zeitschrift. 90(3–4): 157–166.

• Castree, N. 2007. Labour geography: A work in progress. International Journal of Urban and Regional Research. 31(4): 853–862.

• Wills, J. 2009. Labour geography. In: Gregory, D., Johnston, R. J., Pratt, G., Watts, M. J. és Whatmore, S. (szerk.) The Dictionary of Human Geography. 5th ed. Chichester: Wiley-Blackwell. 404.

A munka földrajzainak átalakulása az elmúlt évtizedekben

• Herod, A. 1997. From a geography of labor to a labor geography: labor’s spatial fix and the geography of capitalism. Antipode. 29(1): 1–31.

• Coe, N. M. és Jordhus-Lier, D. C. 2011. Constrained agency? Re-evaluating the geographies of labour. Progress in Human Geography. 35(2): 211–233.

Munka és kapitalizmus: alapfogalmak és elméleti megközelítések

• Harvey, D. 1985. The geopolitics of capitalism. In: Gregory, D. és Urry, J. (szerk.) Social relations and spatial structures. London: Macmillan. 128–163.

• Swyngedouw, E. 2003. The Marxian alternative: historical-geographical materialism and the political economy of capitalism. In: Sheppard, E. és Barnes, T. J. (szerk.) A companion to economic geography. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell. 41–59.

• Castree, N., Coe, N. M., Ward, K. és Samers, M. 2004. Spaces of work: global capitalism and the geographies of labour. London, Thousand Oaks, New Delhi: SAGE. Chapter 2. The social relations of labour: working in a capitalist world. 27–62.

A munka tájai

• Mitchell, D. 1996. The lie of the land: migrant workers and the California landscape. Minneapolis: University of Minnesota Press. Chapter 1. California: The beautiful and the damned. 13–35.

• Mitchell, D. 2003. Dead labor and the political economy of landscape – California living, California dying. In: Anderson, K., Domosh, M., Pile, S. és Thrift, N. (szerk.) Handbook of cultural geography. London, Thousand Oaks, New Delhi: SAGE. 233–248.

Globalizáció és munka

• Walker, R. 1999. Putting capital in its place: globalization and the prospects for labor. Geoforum. 30(3): 263–284.

• Castree, N., Coe, N. M., Ward, K. és Samers, M. 2004. Spaces of work: global capitalism and the geographies of labour. London, Thousand Oaks, New Delhi: SAGE. Chapter 4. Spacing and scaling of labour. 86–123.

Szakszervezetek

• Tufts, S. 1998. Community unionism in Canada and labour's (re)organizing of space. Antipode. 30(3): 227–250.

• Herod, A. 2003. Labour unions and economic geography. In: Sheppard, E. és Barnes, T. J. (szerk.) A companion to economic geography. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell. 341–358.

• Wills, J. 2005. The geography of union organising in low-paid service industries in the UK: lessons from the T&G's campaign to unionise the Dorchester Hotel. Antipode. 37(1): 139–159.

Migráns munka

• Hillmann, F. 2001. Struktur und Dynamik der Arbeitsmarktintegration der ausländischen Bevölkerung in Berlin. In: Gesemann, F. (szerk.) Migration und Integration in Berlin. Wissenschaftliche Analysen und politische Perspektiven. Opladen: Leske+Budrich. 185–208.

• Castree, N., Coe, N. M., Ward, K. és Samers, M. 2004. Spaces of work: global capitalism and the geographies of labour. London, Thousand Oaks, New Delhi: SAGE. Chapter 7. Dis/placing labour. 185–208.

• Hillmann, F. és Böring, S. 2011. Die Arbeitsmarktintegration von MigrantInnen aus sogenannten Entwicklungsländern: hochqualifiziert, internationalisiert, invidualisiert und doch am Rande. In: Hilmann, F. (szerk.) Marginale Urbanität.Migrantisches Unternehmentum und Stadtentwicklung. Bielefeld: transcript. 181–207.

Etnikumok és munka

• Goldberg, A. és Şen, F. 1997. Türkische Unternehmer in Deutschland. Wirtschaftliche Aktivitäten einer Einwanderungsgesellschaft in einem komplexen Wirtschaftssytem. In: Häußermann, H. és Oswald, I. (szerk.): Zuwanderung und Stadtentwicklung. Opladen/Wiesbaden: Westdeutscher Verlag. 63–84.

• Kloosterman, R. és Rath, J. 2010. Shifting landscapes of immigrant entrepreneurship. In: OECD, Open for Business. Migrant Entrepreneurship in OECD Countries. OECD Publishing. 101–123.

• Kloosterman, R. és Rath, J. 2011. Veränderte Konturen migrantischen Unternehmentums. In. Hilmann, F. (szerk.) Marginale Urbanität.Migrantisches Unternehmentum und Stadtentwicklung. Bielefeld: transcript. 87–117.

Társadalmi nemek és munka

• Hanson, S. és Pratt, G. 1995. Gender, work, and space. London, New York, Routledge. Chapter 1. Spatial stories and gendered practices. 1–24.

• McDowell, L. 2004. Thinking through work: gender, power, and space. In: Barnes, T. J., Peck, J., Sheppard, E. és Tickell, A. (szerk.) Reading economic geography. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell. 315–328.

Testek és munka

• McDowell, L. 1995. Body work. Heterosexual gender performances in city workplaces. In: Bell, D. és Valentine, G. Mapping desire. Geographies of sexualities. London, New York: Routledge. 67–84.

• Gibson-Graham, J. K. 2004. The economy, stupid! Industrial policy discourse and the body economic. In: Barnes, T. J., Peck, J., Sheppard, E. és Tickell, A. (szerk.) Reading economic geography. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell. 72–87.

Performatív munka, performatív politikai gazdaságok

• Larner, W. és Le Heron, R. 2002. The spaces and subjects of a globalising economy: a situated exploration of method. Environment and Planning D: Society and Space. 20(6): 753–774.

• Gibson-Graham, J. K. 2008. Diverse economies: performative practices for ‘other worlds’. Progress in Human Geography. 32(5): 613–632.

Posztszocializmus és munka

• Rainnie, A., Smith, A. és Swain, A. 2002. Employment and work restructuring in transition. In: Rainnie, A., Smith, A. és Swain, A. (szerk.) Work, employment, and transition. Restructuring livelihoods in post-communism. London, New York: Routledge. 7–34.

• Smith, A., Stenning, A., Rochovská, A. és Świątek, D. 2008. The emergence of a working poor: Labour markets, neoliberalisation and diverse economies in post-socialist cities. Antipode. 40(2): 283–311.

Követelmények

• Rendszeres óralátogatás és a tematikában feltüntetett szakirodalomból minden alkalomra egy tétel elolvasása.
• Szemináriumi dolgozat (8–10 oldal) elkészítése. Ez feldolgozhat egy, a kurzus tematikájához kapcsolódó témát vagy bemutathatja egy személy munkásságát. A szemináriumon vizsgált kérdésekkel összefüggő, vagy a tematikában szereplő, de az órán csak egy-egy fejezet erejéig olvasott könyv teljes szövegének, illetve a témához kapcsolódó tematikus folyóiratszámoknak (pl. Geographische Zeitschrift 2002/3–4., Geoforum 2009/6., Antipode 2008/1., 2011/5., Urban Studies 2012/3.) kritikai elemzéséről is lehet szemináriumi dolgozatot készíteni.

 

A félév anyagai folyamatosan elérhetők a kurzus e-learning oldalán (http://elearning.elte.hu).